Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

189 — nyúlnak idegen vadászterületen elfogása miatt 5 írt pénzbüntetésben és Sz. H. 1 frt kártérítésben való elmarasztalását kimondó elsőfokú Ítéleti rész feloldásával, — miután a nyúlnak a fenforgó módon lett elfogása nem vadászati kihágást képez, hanem idegen ingó dolog jogtalan elsajátítása körüli vétség jelenségeit mutatja, — ennek illetékes elbírálása végett az iratok a somorjai kir. járásbírósághoz áttétetni határoztattak, — az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : az első fokú ítélettel együtt hatályon kivül helyeztetik és a további kihágási eljárás beszüntetésével, az iratok a fenforgó kapcsolatos ügyek együttes elbírálása végett, a 38547/880. sz. itteni körrendelettel kiadott eljárási utasítás 17. és 71. §§-ai értelmében, az illetékes kir. bírósághoz áttétetni rendeltetnek. A más által elejtett vaddisznó húsának többekkel egyetemben felosztása miatt inditott ügy elbírálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 1682. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a régeni alsó járás főszolgabírója által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával: Sz. Gy. és L. G. k.-remetei lakosok tilos vadászati időben, hajtókutyák alkalmazásával elkövetett vadászat miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. és 32. §§-ai alapján fejenként 10 — 10 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 2—2 napi elzárásban, továbbá 9 frt eljárási és felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltattak el, az elmarasztaltak által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, tekintettel arra, hogy vádlottak azon cselekménye, miszerint a L. J. által elejtett vaddisznó húsát L. J. és K. M.-al egyetemben maguk között fölosztották, a más tulajdonát képező ingó dolog jogtalan elsajátításának a btk. 367. §-ában körülirt vétségének tényálladékát látszik képezni: jelen másodfokú Ítélet az elsőfokú ítélettel s az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíttetik, s az ügyiratoknak — az Elj. Szab. 17. §-a értelmében — az illetékes kir. bírósághoz leendő áttétele elrendeltetik. Sem nem lőtt, sem nem árult, sem nem vett, hanem csak talált őztehénnek hazavitele nem vadászati kihágást képez, hanem idegen ingó dolog elsajátítása ismérveit tünteti fel, elbirálása a kir. biróságok hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 1513. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a dárdai járás főszolgabírója által hozott elsőfokú Ítélet módosításával Sch. J. kovács és F. M. cseléd laskafalvi lakosok, azért mert tiltott időben egy szarvastehén találtatott birtokukban, az 1893. évi XX. t.-cz. 31. §-a alapján 50—50 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 5—5 napi elzárásban, továbbá 4 frt eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el, a lefoglalt vad elkoboztatni és az iratok a fenforogni látszó jövedéki kihágás elbirálhatása czéljából a kir. pénzügy igazgatósághoz rendeltettek áttétetni, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : az egész eljárással együtt hatáskör hiánya miatt megsemmisíttetik és az iratok a bírósághoz rendeltetnek áttétetni; mert panaszlott a szóban levő szarvastehenet sem nem lőtte, sem nem árulta, sem pedig nem