Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

hagyatéki ingatlanokra nézve az 1868. évi LIV. t.-cz. 580. és 581. §-aiban körülirt eljárás megindítását a kalocsai kir. törvényszéknél kérelmezte, a mely törvényszék az eljárás megindítását megtagadta azon okból, mert habár az örökhagyó után egyenes ágon rokonok nem származtak, figyelemmel arra, hogy az örökhagyó oldalági rokonai közt kiskorúak is vannak, a perrendtartás 560. §-a értelmében gyámhatósági beavatkozásnak van helye. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye árvaszéke azonban ez ügyben való eljárást, tekintettel a végrendelet tartalmára, saját hatáskörébe tartozónak el nem ismervén, összeütközés merül fel a biróság és az árvaszék között. Ha, mint a jelen esetben, az egész hagyaték iránt kimerítően intézkedő oly végrendelet maradt az örökhagyó után, a mely alaki tekintetben a törvény rendeletének megfelel és senki részéről kifogás alá nem vétetett; a végakarati intézkedés szerint hallgatással mellőzött és örökösödési igényt nem támasztó oldalági törvényes örökösök a hagyatéki ügyben érdekelteknek nem tekinthetők, ennélfogva jelen ügyben az 1877. évi XX. t.-cz. 243. §-ában jelzett eset fenn nem forogván, a gyámhatóság el nem járhat, hanem a kir. törvényszéknek kell, az önjogu általános örökös által az 1868. évi LIV. t.-cz. 580. és 581. §-ához képest előterjesztett kérelem alapján, a további intézkedéseket megtenni. Hagyatéki ügyben a perreutasitás után felmerült kérdésben az osztály megtétele és a hagyaték átadása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1894. évi márcz. 20-án hozott határozata : A kir. minisztérium néhai H. János és társai hagyatéki ügyében a szabadkai kir. törvényszék és Zenta város árvaszéke között felmerült hatásköri összeütközés esetét vizsgálat alá vévén, az 1869. évi IV. t.-cz. 25. §-a alapján következőleg határozott: ezen ügyben a további eljárás a biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A Zentán elhalt H. János, H. Ferencz és H. Viktor P. Jánosné egyesitett hagyatéki ügyében 1878. évi deczember 1-én tartott tárgyalás alkalmával a 199—350/1877. közjegyzői sz. a. felvett jegyzőkönyv szerint a hagyaték megállapítása, a közös ingatlanok megosztása és a H. János hagyatékára nézve létesítendő osztály tárgyában az érdekeltek közt megállapodás jött létre, melyben megállapíttatott, hogy H. János hagyatékából néhai H. Viktor P. Jánosnénak (a törvénynél fogva szintén öröklésre hivatott) leszármazói mitsem kapnak, mert a közös ingatlanok elkülönítése alkalmával oly ingatlanokat kaptak, melyek értékesebbek, mint a többi telekkönyvi tulajdonosok birtokai (az egyezség 5. pontja). Ezen egyezséghez P. Péter, egyik örökös, hozzá nem járult, de midőn ez időközben elhalt, örökösei, illetve képviselőik az 1890. évi november 20-án felvett jegyzőkönyv szerint kijelentették, hogy az 1878. évi deczember 1-én létrejött megállapodásokat fentártani kívánják s azok alapján kérik a hagyatéki ingatlanokat elkülöníteni és bíróilag átadni. Zenta város árvaszéke azonban 522/891. sz. határozatával a fennebb jelzett megállapodásoknak a hagyatéki ingatlanok telekkönyvi állásának rendezésére s a közösség megszüntetésére vonatkozó részét jóváhagyta ugyan, azon részétől ellenben, mely szerint megállapittatott, hogy H. Viktor P. Jánosné árvái néhai H. János hagyatékából mitsem kapnak, a gyámhatósági jóváhagyást megtagadta; minek következtében a szabadkai kir. törvényszék 15,901/1892. sz. a. hozott végzésével a most nevezett kiskorú árvák gyámját a többi örökös ellen a per útjára utasította. A kiskorú árvák gyámja a kitűzött határidő alatt a pert meg nem indítván,