Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

- 148 — erdőtörvény (1879. évi XXXI. t.-cz.) 38. §-ának utolsó bekezdése szerint az erdőtörvény 17. §-ában meg nem nevezett erdőbirtokosoknak is szabadságukban áll erdőőreiket feleskettetni; minthogy továbbá ugyanezen törvény 40. §-ához képest a hatóságilag fölesketett erdőőrök szolgálatukban közbiztonsági közegeknek tekintendők; minthogy végül F. Alexa hatóságilag föl volt esketve, ennélfogva szolgálata, melyet B. Lajosnál fölesketett erdőőri minőségben töltött, nem cselédi, hanem közbiztonsági szolgálat jellegével birt, a melyre az 1876. évi XIII. t.-cz. határozatai nem alkalmazhatók s ezen okoknál fogva, jelen ügyben az eljárást a biróság hatáskörébe kellett utalni. A gyámhatóság marasztaló határozatai végrehajtható közokiratok jellegével bir. nak, de azok alapján az ingatlanokra vezetendő kielégítési végrehajtás elrendelése a kir. biróság hatáskörébe tartozik, A m. kir. minisztertanács 1885. évi június hó 8-án hozott határozata : A kielégítési végrehajtás elrendelésére irányzott kérelem felett a határozás a kir. járásbíróság hatósági köréhez tartozik; mert a kir. közjegyző az árvaszéknek elmarasztaló határozata alapján ingatlanokra kéri a kielégitési végrehajtás elrendelését; mert továbbá a gyámhatóság marasztaló határozatát az 1877. évi XX. t.-cz. 191. §-ának 3. és 4. bekezdése végrehajtható közokiratok jellegével rnházza fel és az ingatlanokra vezetendő végrehajtás tekintetében birói végrehajtásra utalja, már pedig a közig, hatóságnak azon végrehajtható határozatai, melyek az érvényben levő jogszabályok szerint birói végrehajtásra utalvák, az 1881. évi LX. t.-cz. 1. §-ának h) pontjához képest oly közokiratok, melyeknek alapján birói kielégítési végrehajtásnak van helye, és mert az 1881. évi LX. t.-cz. 2. §-a szerint ugyanezen t-cz. 1. §-ának h) pontja esetében, a mennyiben a marasztalás 500 frt készpénzösszeget meg nem halad, azon járásbíróság illetékes, melynek területén az első folyamodásilag eljárt hatóságnak, a jelen esetben gyámhatóságnak, székhelye van. Ha hagyatéki ügyben az örökhagyónak gyenge elméjű özvegye, mint örökös érdekelve nincsen és az ériekelve volt kiskorú nagykorúságát időközben elérte, az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1894. évi július 17-én hozott határozata: A kir. minisztérium P—n 1885. évi szeptember hó 25-én végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt Sch. J. hagyatéki ügyében az árvaszék és a p—i kir. járásbíróság között a hatósági körre nézve felmerült kérdésben következőleg határozott: A jelen ügyben az eljárás a biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: Néhai Sch. J. hagyatéki ügyében az árvaszék 1893. évi decz. 1-én 19,349. sz. a. hozott határozatávál a hagyatéki iratokat további eljárás végett a p—i kir. járásbírósághoz átküldötte abból az okból, mert a hagyatékban érdekelve volt kiskorú örökös Sch. J. időközben nagykorúságát elérte. A most nevezett nagykorú örökös pedig a p—i kir. járásbírósághoz f. évi január hó 10-én 138. sz. a. beadott folyamodványában a hagyatéki eljárásnak folytatását kérelmezte. A p—i kir. járásbíróság f. évi február hó 28-án 867. sz. a. hozott végzésével tekintettel arra, hogy az örökhagyónak özvegye, született T. E. gyenge elméjű s ennek özvegyi joga folytán a törvényen alapuló érdekei a hagyaték letárgyalása alkalmával az 1868. évi LIV. t.-cz.