Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 146 jelentkeztek, R. Márkus H. atyja által jelentette be magát mint már harmadik korosztályú hadköteles sorozás elé állítás végett a petrozsényi főszolgabirónál, R, Józsa az 1889. év első hónapjaiban illetőségi községének birájánál, a m. kir. csendőrségnél és a főszolgabírónál — a két utóbbi hatóságnál atyja által — jelentkezett ujonczállitás czéljából, (f. barbatyeni) M. Jánost a vulkáni csendőrőrs állitá elé 1890. szept. 3-án a petrozsényi főszolgabírói hivatalhoz sorozás előli szökés gyanúja miatt, s végül (lupenyi) M. János 1888. augusztus 22-én illetőségi községe elöljáróságánál önként jelentkezett ujonczállitás czéljából. A petrozsényi járás főszolgabirája a nevezettek mindnyáját ujonczállitás előli szökés vétsége miatt hivatalbóli állítással és alkalmas voltuk esetére (f. barbatyeni) M. Jánost két évi, a többieket pedig egy-egy évi szolgálathosszabbitással büntette, és minthogy a sorozásnál D. Dán ideiglenesen, a többi fennebb nevezettek pedig egyáltalán szolgálatképteleneknek találtattak, az iratokat — az 1889. évi VI. t.-cz. 44. §-ának második bekezdésében körülirt büntetés alkalmazása végett — a püji kir. járásbírósághoz tette át. A puji kir. járásbirózág (lupenyi) M. Jánost az 1889. évi VI. t.-cz. 44. §-a szerint minősített ujonczállitás alóli szökés vétségében vétkesnek mondotta ki s ezért 10 frt (behajthatlanság esetére két napi fogházra átváltoztatandó) pénzbüntetésre ítélte. Ezen első bírósági ítélet ellen a kir. ügyész íélebbezvén, a fennállott marosvásárhelyi kir. ítélőtábla az első bíróság ítéletét a megelőző eljárással együtt megsemmisítette s az iratokat illetékes eljárás végett a közigazgatási hatósághoz áttétetni rendelte. A fennebb nevezett többi terheltek elleni bűnügyekben pedig a puji kir. járásbíróság mint büntető bíróság magát illetéktelennek nyilvánitá s az emiitett valamennyi bűnügy iratait a petrozsényi főszolgabíróhoz illetékes eljárás végett visszaküldötte. E tényállások alapján, tekintettel arra. hogy az 1889. évi VI. t.-cz. 44. §-a alapján terhelt hadköteles szökevényeknek e törvény életbelépte előtt elkövetett és Ítélettel még el nem döntött bűncselekményeire is az 1889. évi VI. t.-cz. 79. §-a értelmében ezen törvény 44-ik §-ának az 1868. évi XL. t.-cz. 47. §-ánál enyhébb intézkedései alkalmazandók; tekintve továbbá, hogy az 1889. évi VI. t.-cz. 44. és 68. §-ai szerint első sorban a közigazgatási hatóságok vannak hivatva határozni a felett, hogy az idézett 44. §. második bekezdésének esete fenforog-e és hogy a 44. § alapján a 68. §. szerint illetékes közigazgatási hatóság által hadköteles szökevénynek nyilvánított, de hadi szolgálatra alkalmatlannak talált vagy póttartalékba osztott hadkötelesre vonatkozó iratok a 44. §. 2., 3. és 4. bekezdésében foglalt szabadságvesztés és pénzbüntetés alkalmazása végett a közigazgatási határozatnak jogerőre emelkedése után tétetnek át az illetékes kir. járásbírósághoz; tekintve végül, hogy a fentebbiekből folyólag a kir. bíróságok s nevezetesen a kir. járásbíróság az 1889. évi VI. t.-cz. 44. §-a és a 68. §. első bekezdése értelmében eljárt közigazgatási hatóság jogerőre emelkedett határozatának vétele után a maga illetékességét meg nem tagadhatja, hanem feltétlenül tartozik büntető bíróság gyanánt eljárni és az ügy érdemében — a vétkességet megállapító vagy felmentő ítélet hozatalával — határozni a fölött, hogy terheli-e vádlottat az 1889. évi VI. t.-cz. 44. §-ának 2., 3. és 4. bekezdésében körülirt büntetendő cselekmény vagy nem; érdemleges elintézés nélkül pedig a járásbíróság az ügyet a közigazgatási hatósághoz annál kevésbbé küldheti vissza, mert ez utóbbi hatóság a védtörvényi utasítás 80. §-ának 3. pontja szerint csak a kir. bíróságok felmentő ítélete után alkal-