Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

144 — telését, hogy K. Farkasnál szóbeli megegyezésük értelmében, mint betegápoló és gazdasági felügyelő 222 napon át működött a nélkül, hogy az állítólag kikötött 2 frt napidijat megkapta volna. Az emiitett követelés érvényesítése iránt folyamatba tett ügy elbirálása azért tartozik a kir. bíróság és nem a közigazgatási hatóság hatáskörébe, mert H. István az állítólagos szerződési viszony tartama alatt nem volt sem cseléd, sem napszámos, sem mezei munkás. Cseléd nem volt azért, mert a hatáskör megbirálásánál döntő keteseti állítás szerint magát folytonos szolgálatoknak legalább is egy havi időtartamon át bérért való teljesítésére nem kötelezte (1876. évi XIII. t.-cz. 1. §,), hanem naponkénti dijazás mellett volt alkalmazva (1876. évi XIII. t.-cz. 3. §. c) pont). De a naponkénti dijazás daczára napszámos sem volt, mert nem testi munkára vállalkozott. Mezei munkásnak pedig azért nem tekinthető, mert a tevékenységi kör, melyet K. Farkasnál betöltött, az 1876. évi XIII. t.-cz. 84. §-a alá nem vonható. Mindezeknél fogva a H. István és K. Ferencz közt fennállott jogviszony nem az 1876. évi XIII. t.-cz.. hanem az általános magánjogi szabályok szerint lévén megítélendő, a királyi bíróság tárgyi illetékességét kellett megállapítani. Katonának polgári személy által meggyalázó szavakkal illetése miatt inditott ügy elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Katona által polgári személyen elkövetett könnyű testi sértés elbirálása a katonai biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1888. évi február 2-án hozott határozata: Az igazságügy miniszter előterjesztésére H. J. komáromi lakos ellen becsületsértés miatt tett följelentés tárgyában a komáromi kir. járásbíróság és Komárom sz. kir. város rendőri kapitányi hivatala közt felmerült hatásköri összeütközési esetet vizsgálat alá vévén, következőleg határozott: Jelen ügyben a H. J. elleni további eljárás birói útra tartozik; mert a feljelentés szerint H. J. Cs. Imrét a cs. és kir. 48. sz. gyalogezred szakaszvezetőjét s a vezetése alatt állott szakasz katonát «hitvány gazember» kitételekkel illette és illetve ezek egyikét K. I. közlegényt fokosával oly közelről fenyegette, hogy ez magát védendő s szabad menetelét kieszközlendő, állítólag kénytelen volt fegyverét használni s azzal a fent nevezettet útjából ellökni; mert ezen cselekménye a btkv. 216. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát látszik képezni, melynek elbirálása az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 39. és 40. §§-ai értelmében a kir. bíróságok hatásköréhez van utalva. Önként értetik azonban, hogy a H. I. által K. J. ellen könnyű testi sértés vétsége miatt emelt viszonvád elbírálásába a polgári büntető biróság, minthogy a vádlott tettleges szolgálatban álló katona s a terhére rótt cselekményt is a katonai szolgálat alatt követte el. nem bocsátkozhatik. Jószágkezelő cselédnek nem tekinthető s ellene tiszti lakás visszabocsátása iránt inditott kereset a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kii', minisztertanács 1884. évi márczius 8-án hozott határozata : Z. S. mint gazda B. I.-t, ki neki jószágkezelője volt. a részére átengedett lakásból per utján eltávolítani kívánván, az ez é,rdembeni panasz a biróság és közigazgatási hatóság közt illetékességi összeütközésre szolgáltatott alkalmat. Ezen kérdésben a minisztertanács következőleg határozott: Az érintett ügy elintézése birói útra tartozik, mert azon kérdés, hogy a