Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

- 127 — tárgyát erdei kihágás képezi, melynek7megtorlása az 1879. évi XXXI. t.-cz. 117. §-ában megjelölt biróság hatáskörébe van utalva. Azon körülmény, hogy a tárgyalás során az erdőhasználati joga iránt kérdés merült fel, a birói hatáskör megállapítására befolyással nem bir, mert azokat a magánügyi kérdéseket, melyeknek megállapításától függ, hogy az eljárás tárgyát képező büntetendő cselekmény tényálladéka fenforog-e, a büntető eljárásban rendszeresített :eljáró büntető biróság, jelen esetben tehát az erdei kihágási biróság dönti el. Tilos erdei legeltetés miatt inditott ügy elbirálása, ha a kárösszeg 30 írlra leszállítva indíttatott meg, az erdei kihágási biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1892. évi ápril 22-én hozott határozata : A kir. minisztérium F. Mihály tatrangi lakos, illetve ennek pásztora N. György ellen tilos erdei legeltetés miatt inditott ügyben a hosszuíalusi kir. járásbíróság és Brassó vármegye másodfokú erdei kihágási bírósága között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következőleg határozott: jelen ügyben az eljárás az 1879. évi XXXI. t.-cz. szerint szervezett erdei kihágási biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A feljelentett tényállás szerint F. Mihály tatrangi lakosnak N. György nevü pásztora Hosszúfalu községének Vajda nevü tilos erdejében 73 darab szarvasmarhát és 2 darab borjút jogtalanul legeltetett. A hétfalusi községek erdőgondnoksága az okozott kárt 30 írtban számította fel. A tilos erdei legeltetés által okozott kártételek eseteiben a kár nagysága állapítja meg azt, hogy az erdei kihágási, avagy a kir. biróság illetékes-e az eljárásra. Minthogy pedig az erdőtörvény 138. §-a értelmében, ha a kár nagyobb volna, mint a mely az erdei kihágási bírósági illetékességére nézve a törvény 69. §-ában meg van állapítva, joga van a sértett félnek az elsőfokú biróság Ítéletének hozataláig kártalanítási igényét a törvény 69. §-ában meghatározott összegre leszállítani s az ekként eszközölt leszállítás az erdei kihágási biróság illetéktelenségét megszünteti: ennélfogva a most szóban forgó esetben az erdei kihágási biróság illetékességét kellett megállapítani, mert az erdőgondnokság, mint sértett fél kártérítési igényét már a feljelentésben leszállította 30 írtra, tehát oly összegre, mely a törvény 69. §-ában az erdei kihágási biróság illetékességét állapítja meg. (16,067/1892 I. M. sz.) Erdei lopásra czélzó kifejezés alapján inditott rágalmazási bünperben, az erdei kihágás előleges eldöntése végett, az ügy az erdei kihágási bírósághoz át nem tehető, hanem a kir. biróság által bírálandó el. A m. kir. minisztertanács 1893. evi június 24-én hozott határozata: A kir. minisztérium a S. János által K. János mohnyai lakos ellen rágalmazás miatt inditott ügyben az eperjesi kir. járásbíróság es Sáros varmegye szirokai járásának szolgabirósága között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván (15,624/b93. LM.) következőleg határozott: jelen ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: S. János mohnyai lakos K. János szintén mohnyai lakos ellen a kir. járásbíróságnál rágalmazás miatt tett feljelentést azért, mert vádlott a panaszost tolvajnak és zsiványnak nevezte. A tárgyalás folyamán vádlott azzal védekezett, hogy