Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 118 Hatósági közeg ellen fenyegetés kíséretében használt meggyalázó kifejezések miatt inditott ügy elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1892. évi márcz. 6-án hozott határozata. A kir. ministerium a D. Bálint szeghalmi lakos ellen hatóság elleni erőszak és becsületsértés miatt inditott ügyben a szeghalmi kir. járásbíróság és Békésvmegye szeghalmi járásának szolgabirája között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következőleg határozott: Jelen ügyben az eljárás a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. Indokok: A feljelentett tényállás szerint D. Bálint szeghalmi lakos S. István felesketett csőszt, ki a vádlottat tilos legeltetés megzálogolandó, ennek egyik birkájáról a harangot levenni akarta, bottal megtámadta s a botot ütésre emelve, a következő szavakkal illette: elmenj onnét, te gazember, mert a bottal rögtön leütlek!» Ennek daczára a panaszos a harangot mégis elvitte s ekként a zálogolást foganatosította, a nélkül, hogy vádlott által tettleg bántalmaztatott volna. Habár ezek szerint a vádlott által használt fenyegetés a fenyegetett hatósági közegben «alapos félelmet» az iránt nem gerjesztett, hogy a fenyegetett baj közvetlenül következik, a mi pedig a hatósági közeg elleni erőszak bűntettének egyik alkatelemét képezi s habár ezek szerint a hatósági közeg elleni erőszak bűntettének tényálladéka a szóban levő esetben fenforogni nem látszik, mindazonáltal az ügyet mégis a kir. bíróságok hatáskörébe kellett utalni, mert vádlott panaszos hatósági közeget hivatalos eljárása közben oly kitételekkel illette, melyek a meggyalázó kifejezések használata által elkövetett s a btk. 261. §-ában körülirt becsületsértés alkotóismérveit képezik s a melyek elbírálása az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 39. és 40. §-ai értelmében a kir. bíróságok hatáskörébe van utalva. A kbtk. 46. §-a pedig a jelen esetre azért nem alkalmazható, mert ezen szakasz a hatósági közeget egyszerűen sértő tiszteletlen kifejezések megtorlásáról s nem oly esetekről intézkedik, a midőn meggyalázó, becsületsértést képező kifejezések használtatnak, mivel különben ellenkező felfogás mellett csekélyebb büntetőjogi védelemben részesülne a hatósági közeg, mint bármely más egyén, a mi pedig a törvényhozás czélja nem lehetett. (4522/1892. I. M. sz.) Két forint ércéket meg nem haladó kacsák ellopása miatt inditott ügy elbírálása is, a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1893. évi márczius 3-án hozott határozata : A kir. minisztérium az élelmi czikk lopásával vádolt Sz. Jánosné szül. B. Verona gútai lakos ügyében a komáromi kir. járásbíróság és Komárom vármegye csallóközi járásának főszolgabirósága között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következőleg határozott: jelen ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A feljelentett tényállás szerint Sz. Jánosné szül. B. Verona nyílt helyről 2 drb. 1 frt értékű kacsát lopott. Ezen cselekmény, tekintettel arra, hogy a kir. curiának 10. sz. döntvénye szerint az élő kacsa is az élelmi czikk fogalma alá esik, hogy annak összértéke a 2 frtot felül nem haladja s hogy ama körülmények egyike sem panaszoltatik, melyek a lopás bűntetté minősitik: a kbtk. 126. §-ába ütköző kihágás tényelemeit látszik magában foglalni s minthogy ezen kihágás