Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

- 109 — hivatkozással a btk. 421. §-ára, illetéktelenségét mondta ki és az összeütközés eldöntését kéri. Határoztatott: A jelen ügyben a továbbá eljárás a birói útra tartozik; mert a feljelentés és a radnai járás szolgabírói hivatalánál felvett tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt adatok szerint G. D. B. J.-t azzal terheli, hogy ez egy kaszáló és legelőhelyén marháit szándékosan legeltette és ezáltal a bemutatott becslevél szerint 12 frt 50 kr. kárt okozott, sőt már összerakott szénájából is 3 frt értékűt marháival megétetett; továbbá G. D.-t azzal terheli, hogy az ingatlanának egy részét jogtalanul elfoglalta; mert ezen tények a btk. 421. §-ába ütköző vétség ismérveit látszanak magukban foglalni, sőt a másnak birtokában létező szénakazal egy részének a marhák által eszközölt szándékos feletetése a btk. 333. §-ában meghatározott lopás ismérvének fenforgását sem zárja ki; mert ezen cselekmények fölött az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 39., 40. és 41. §-ai értelmében a kir. biróságok birnak hatáskörrel; és végül mert az 1885. évi január hó 29-én 2357. sz. a. kelt rendelet mellékletének 25. §-a értelmében mezei rendőri kihágásnak oly cselekmények nem tekinthetők, a melyek a büntetőtörvények határozmányai alá esnek. Tilalmasról zálogul behajtott s a községházánál zár alatti keritésben őrzött marháknak a zár erőszakos eltávolításával való kieresztése a btk. 360. §-ában ütköző zártörés vétségének ismérveit látszik megállapítani. Elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartoznak. A m. kir. minisztertanács 1886. évi július 5-én kelt határozata: Az igazságügyminiszter előterjesztette a B. János és H. Ádám ellen folyamatba tett bűnügyben a veszprémi kir. járásbíróság és az ugyanottani szolgabirói hivatal között támadt hatásköri összeütközési esetet. Márkó község birája a veszprémi szolgabirói hivatalnál 2292/85. sz. a, iktatott feljelentésében előadja, hogy a község elhatározta és szabályszerűen kihirdettetett, miszerint addig, niig a termés betakarítva nem lesz, a tarlóra marhákat hajtani tilos. — Ő ezen határozat következtében 1885. évi július hó 12-én két kisbiróval a tarlóra ment és az ott legelő marhákat a községi kerítésbe hajtatta. B. János a községi közegek távollétében a kerítéshez jött és egy doronggal az ajtóról a lakatot leverte és az ott levő 40—50 marhát a szabadba eresztette. Erre a biró megjelent a helyszínén, a midőn kérdőre vonta B. Jánost, s ez botjával neki jött és mondá: «te kutya, hogy merted a marháimat behajtani, mindjárt agyoncsaplak)), H. Ádám pedig durva szavak között «hunczut gazember» kifejezésekkel illette. A szolgabiróság 1885. évi július 23-án az előnyomozási teljesítvén, az a panaszban előadott tényállást megerősíti, minek következtében a szolgabiróság az iratokat további intézkedésczéljából átküldte a veszprémi kir. járásbírósághoz (2292/85. sz. a.) mely hatóság 1917/85. sz. a. hivatkozással a 46. §-ára az iratokat visszaküldte. A nevezett szolgabirói hivatal az 1875. évi V. t.-cz. 163., 166., 167. §§-aira hivatkozva az összeütközés eldöntését kéri. Határoztatott: a jelen ügyben a további eljárás birói útra tartozik: mert a B. Jánost terhelő azon panasz, hogy a hatósági közegek által (községi biró, két kisbiró) községi közgyűlési határozat következtében tilossá tett tarlókról zálogul behajtott s a községházában lakattal elzárt keritésben őrzött marhákat a lakat erőszakos eltávolításával kieresztette a kbtk. 360 § ba ütköző vétség ismérveit látszik magában foglalni, miután a hivatkozott sza-