Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

658 Végrehajtási törvény Személyes tevékenységének összes jövedelnie a zárgondnok kezéhez folyik be, személyének és családjának eltartása attól függ, hogy erre a czélra törvényes szabályok hiányában a zárgondnok, vagy a biróság a jövedelemből naponként mily összeget vél fordithatónak. Ha a hitelező érdekében a tevékenységet megtagadja, ezzel csak azt éri el, hogy az ő tevékenysége helyébe a zárgondnok ténykedései lépnek. Ily módon pedig megtörténhet az, hogy a végrehajtást szenvedő helyett ipari vagy más személyes tevékenységet folytató zárgondnok a végrehajtást szenvedő üzleti hírnevét egy csapással tönkre teszi, mert a zárgondnok üzleti tevékenysége a közönség előtt a végrehajtást szenvedő neve alatt folyik. Hisz lehet, hogy a végrehajtást szenvedő egész üzleti léte csupán személyes képességeinek különös jellegén alapul. Például különösen jó árut olcsón tud előállitani s forgalomba hozni. E helyett a zárgondnok az ő neve alatt pl. oly árut hoz létre, amely a végrehajtást szenvedő személyes képességeinek jelét már nem viseli magán s azt is oly áron hozza forgalomba, hogy a végrehajtást szenvedő ez által egész vevő közönségét elveszti. Ily módon egy hitelezőjének kielégítése, okul szolgálhat nemcsak üzleti jó hírnevének, de egész vagyoni létének és jövőjének tönkretételére. A végrehajtást szenvedő személye ellen irányuló ily kényszer alkalmazása a törvényhozónak szándékában nem lehetett s e részben határozott tilalmat egyrészt azért nem állított fel, mert a végrehajtás összes módjait meghatározván, erre annál kevésbé volt szükség, mert a végrehajtásnak az adós személye ellen irányuló hasonló módozatai már hosszú idővel a törvény meghozatala előtt eltűntek a jogéletből. Ezek az utóbbi indokok már egymagukban is nyilvánvalóvá teszik, hogy mily veszélyeket rejt magában az, ha a bíróság a Végrehajtási Törvény szabályainak kiterjesztő magyarázása utján a végrehajtás uj módjainak feltalálására és foganatba vételére alkalmat szolgáltat. V. Ami különösen a gyógyszertárból előálló jövedelmeket illeti, az ellenkező felfogás érv gyanánt azt is latba veti, hogy a jó jövedelmet biztosító személyes üzleti jogú gyógyszertár tulajdonosa ellenéhen ily módon alig volna végrehajtás sikerrel vezethető. Ez az ellenvetés sem állhat meg, mert e részben a gyógyszertár tulajdonosa az iparostól és a kereskedőtől csak annyiban különbözik, hogy gyógyszertárának berendezése, munka-