Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

VégreJ aj tás i törve szertári jogosítvány a belügyminiszter engedélye nélkül az 1876. évi XIV. t-sz. 131. §-a értelmében a gyógyszerész özvegyére s kiskorú gyermekeire nézve a 132. §-ban létesitett kivételtől eltekintve, másra át nem ruházható s igy oly végrehajtásnak, amely ezt a személyes jogot bármily tekintetben érintené, ugy az 1881. évi LX. t.-cz. 53. §-a, mint az 1883. évi 22370. számú belügyminiszteri rendelet Í4. §-a értelmében nincsen helye. Ez volna a jogi helyzet, ha a gyógyszertári üzleti jog mint iparüzleti jog vétetnék tekintetbe. De a személyes gyógyszertári jog az 1876. évi XIV. t.-cz. 128. §-ának rendelkezése és az 1881. évi 22013. számú igazságügyminiszteri rendelet szerint nem is tekinthető iparüzleti jognak, mert a gyógyszertárak mint gyógyszerészi szakértők által állami engedély folytán felállított közegészségi intézetek, az iparüzletek sorába nem tartoznak s azokra nézve nem az Ipartörvény, hanem az 1876. évi XIV. t,-ez. rendelkezései az irányadók. De nem lehet azt sem mondani, hogy a foglalás nem a gyógyszertári jogosítványra, hanem annak haszonélvezetére irányulván, a végrehajtásnak helye volna. Először azért nem, mert a Vérehajtási Törvény szabályai szerint, ha valamely jogra irányul a végrehajtás, csak maga a jog vagy a jogból előállott követelés vonható végrehajtás alá, ellenben a hasznok, mint még csak a jövőben létesülő vagyontárgyak, a V. T. 208—213. §-ai értelmében csak abban az esetben tárgyai a foglalásnak, ha azok ingatlanokból származnak. Másodszor pedig azért nem helyes ez az érvelés, mert a gyógyszertári jognak jövedelme nincsen is. Ez a jog csak a gyógyszertári üzem folytatására ad jogosítványt s a gyógyszertár jövedelme nem a gyógyszertári jog, hanem a gyógyszerész személyes üzleti tevékenységének hozadéka. Az által tehát, hogy a gyógyszertári jövedelmekre foglalási szoros zár és zárgondnoki kezelés utján végrehajtás vezettetett, egy oly eljárás létesült, amelynek a Végrehajtási Törvény anyagi jogi rendelkezései szerint helye nincsen. III. De nincsen annak helye a törvény eljárási szabályai szerint sem, mert a szoros zár a Végrehajtási Törvény 75. §-a szerint csupán ingóságokra foganatosítható s a zárgondnok jogköre csupán az ingók megőrzésére és kezelésére, de nem bizonyos üzem gyümölcsöztető folytatására terjed ki. Ily tevékenységre a zárgondnoknak egyedül a V. T. 164. §-a alapján tett birói intézkedés, a 237; §-a szerinti zárlat és aa ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében van joga.