Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

646 Moiatorium 85. §. 1081. Az 1894. évi XVI. t.-ez. 85. §-ának második bekezdése értelmében hogyha törvényes örökössel szemben oly örökös lép felt ellentétes igénnyel, akinek igénye szóbeli végrendeleten alapúk ugy az utóbbit kell a törvényes örökössel szemben perre utasitani. A most felhívott törvényhelyben használt szavakból ugyanis megállapítható az, hogy a perre utasitás kérdésének szempontjából a szóbeli végrendelet alaki helyességét nem kell vizsgálat tárgyává tenni ós az alaki kellékek fennforgása csakis akkor vizsgálandó, hogyha az öröklési igény iratos végrendelet, vagy öröklési szerződésre van alapítva (C. 1914. január 8-án 5465. sz.) V. ö. C. 3644/98. (Uj Dtár X. 713. L); 6375/'900. (u. ott); C. 2062/910. (Gr. XVII. 543. L). 92. §. 1082. Az 1894. évi XVI. t-cz. 92. §-a értelmében a hagyatéki bíróság az örökhagyó leszármazóinak tartása, illetve ennek összege iránt csupán ideiglenesen, csakis a hagyatéki eljárás időtartamára szóló hatálylyal, intézkedhetik. Ebből következik, hogy a hagyatéki bíróság hatásköre nem terjed ki arra, hogy a tartás, illetve annak összege iránt a hagyatéki eljárás jogerős befejezést követő időre is intézkedhessék. (C. 1914. decz. 2. 5306.) V ö. C. 2790/908. (Uj Dtár X. 720. 1.).