Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

635. 5. 6á7 635. §. 1052. A lakfelinondási eljárásból származott perben sérelmet szenvedő fél által indított kártérítési perben a szerződésszegés kérdése az előző pertől függetlenül bírálandó el. 6'. mint felülvizsgálati bíróság: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A felebbezési bíróság Ítéletében tényállásként állapította meg, meg hogy az alperes, a felperesek által 1910. évi augusztus h ól-től számítandó 6 évre kibérelt üzleti helyiséget és lakást 1912. évi augusztus hó l-re felmondotta és hogy felperesek kifogásaiknak elutasításával végrehajthatónak ki; mondott elsőbirósági Ítélettel a bérleménynek 1912. évi augusztus 1-én leendő kiürítésére lettek kötelezve, felperesek a bérleményt ennek folytán tényleg kiürítették, azt alperes másoknak bérbe is adta; a felperesek felülvizsgálati kérelme folytán azonban a másodbiróság az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta, a felmondást érvényesnek el nem fogadta, és alperest-a felmondás érvényesnek való kimondására irányuló keresetével elutasította; megállapította a felebbezési bíróság további tényállásként azt is, hogy a felperesek a bérleti szerződés 5-ik pontjában foglalt tilalmat szem előtt tartva mások részére szálló vendégeket nem közvetítettek, egyben jogilag megállapította, hogy szerződésszegést nem követtek el és alperesnek a bérleti szerződés megszüntetésére jogszerű oka nem volt. Alperes ezt a tényállást az alapon támadja meg, hogy a felmondás érvényessége iránt folytatott eljárásban a felülvizsgálati bíróság' jogszabálysértést követett el azzal, hogy a S. E. 197. §-a rendelkezése ellenére nem az elsőbirósági tényállást fogadta el Ítélkezés alapjául, hanem a bizonyítékok mérlegelésével önállóan állapította meg a tényállást és az elsőbiróság irányadónak tekintendő ténymegállapítását mellőzte: a felebbezési bíróság pedig ebben a perben nem az elsőbiróságnak, hanem a felülvizsgálati bíróságnak jogszabálysértéssel megállapított ítéleti tényállását fogadta el Ítélethozatal alapjául és ezzel ugyancsak a S. E. 197. §-át sértette meg. Ez a panasz alaptalan. A 4873/894. I. M. R. értelmében lefolytatott 1912. Sp. I. 509. sz. előző perben sérelmet szenvedő felperesek a hivatkozott rendelet 18. §-a értelmében igényüket a törvény rendes utján jogositvák érvényesíteni, ehhez képest ebben a perben a szerződésszegés kérdése az előző perben történt megallápitásoktól függetlenül nyer elbírálást. A felebbezési bíróság a felek által felhozott bizonyítási anyagnak az S. E. 64. §-a szerint való tüzetes mérlegelésével