Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

Vétel 757 a vevő jogtalan eljárásából eredt kárnak kereset utján való követelheíése ahhoz van kötve, hogy az eladó a maga részéről a szerződést teljesíthesse, vagy legalább is keresetének arra is kell irányulnia, hogy az ára átvételét jogtalanul megtagadó vevő a teljesités elfogadására köteleztessék. A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhágyja. Indokok: Felperes keresetét arra alapította, hogy alperes az A) alatti kötlevél szerint tőle megvett és általa alperes <-zégnek ö—re elküldött lenáru átvételét jogtalanul megtagadta, az ára minőségét annak átvétele előtt kifogásolta s az árut felperes rendelkezésére bocsátotta, minek folytán felperes az árut nagyobb kár elkerülése végett visszavitette. A fuvarköltség, mint az áru átvételének jogtalan megtagadásából -származó kárigény érvényesítésére irányul, anélkül azonban, hogy felperes akár keresetében, akár a per során kárigényének érvényesítésével kapcsolatban a maga részéről a szerződés teljesítésére vonatkozó készséget felajánlotta s alperest az áru átvételére is kötelezni kérte volna. A KT. 351. és 352. §-ai szerint a vevő részéről át nem vett árunak a vevő veszélyére és költségére való letétele, vagy a 347. §. szerinti eladása lényegileg az ügyletnek az eladó részéről való teljesítését képezi; mindkét §-ban foglalt rendelkezés alapján tehát a vevő jogtalan eljárásából eredt kárnak kereset utján való követelhetése ahhoz van kötve, hogy az eladó a maga részéről a szerződést teljesíthesse, vagy legalább is keresetének arra is kell irányulnia, hogy az áru átvételét jogtalanul megtagadó vevő a teljesités elfogadására köteleztessék, mert enélkül az idézett §-ok alapján az eladó pnsztán kártérítést nem igényelhet. Minthogy azonban felperes a-z alperes által el nem fogadott árut sem a KT. 351. §-ában megjelölt módon le nem tette, sem pedig a 347. §. szerint alperes rovására el nem adatta, hanem az át nem vett árut visszahozatta s ekként azzal rendelkezvén, a vételi ügylettől egyszerűen elállottnak tekintendő, annyival inkább, mert keresete sincs arra irányozva, hogy az alperes az áru átvételére is köteleztessék, felperes kártérítésre irányuló keresetének nincs jogszerű alapja; miért is felperest keresetével az elsőbiróság helyesen utasította el. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokaiból helvhelybenhagyja. (1914. április 16. 769/913. v. sz. TV. pt.)