Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

Vétel 751 tik sikerrel arra, hogy miután a vevő a vételi ügylet felbontása iránt pert indított, ennek a pernek jogerős befejeztéig fennforgó jogi bizonytalanság gátolta őt az ám felől való rendelkezésben. Ebből okszerűen folyik az, hogy ily esetben az eladó a rendelkezési késedelmével okozati összefüggésben álló netáni károknak megtérítését a vevőtől nem követelheti. Ennek ellenére felelős a vevő, ha a megőrzési kötelezettség fennállása idején a leszerelésnél és elrakásnál a kereskedői gondossággal, sőt a legelemibb óvatosság követelményeivel sem megegyeztethető vétkes gondatlansággal járt el, és a károsodás ebből származott, noha a megőrzési kötelezettség megszűnése után állott be. (C. 1914. június 25. 109/1914. v. sz. a. IV. p. t.) Lásd C. 478/910. IV. pt. (Gr. XVII. 626. 1.). A vevő megőrzési kötelességének terjedelme. Szegedi T. G. 249/900, Pozsonyi T. G. 72/97. (Grill. Hite! VI. K. fi. k. 410. 1. továbbá Téríi II. 951. 1.). 1227. A vevő nem kötelezhető arra, hogy az eladónak ő jutassa a rendelkezésre bocsátott és beraktározott árut tényleges birtokába s illetőleg arról, hogy eladótól a szerződés nemteljesitése miatt kárának megtérítését csak az áru visszaadása ellenében követelhetné, annál kevésbbé lehet szó, mert az áru az eladóra eső raktárbérrel, vagy egyébb a raktározásból folyó követeléssel lehet megterhelve, melyet a vevő az eladó helyett kifizetni vagy előlegezni nem köteles. (C. 1914. október 21. 655. sz.) Lásd C. éW/^OL (Uj Dtár IV. 265. 1.); 15/012. V. sz. IV. pt. (Uj Dtár XIV. 378. 1.). 348. §. 1228. Naponkénti tejszállitás esetében a vevőnek a KT. 348. §-án alapuló elállási vagy árleszállitási és kártérítési követelési joga nem terjed ki arra az esetre, midőn az eladó terhére csak egy izben állapittatik meg az, hogy nem megfelelő, illetve nem szerződésszerű árut szállitott. (C. 1914. márczius 12. 4236/1913. P. sz. a. IV. p. t.) 1229. Ha a vevő az áru (gép) szerkezeti hibái miatt nem állott el a vételtől, hanem a hibák kijavítást nem teljesitette, és a kijavítást az eladón kivül más is teljesítheti: ez csak arra jogosítja fel a vevőt, hogy a hibák kijavítását más által végeztesse el és a kijavítás költségét az esedékes vételárból levonja, de ahhoz nem adott neki jogot, hogy a kijavítás költségét felülhaladó esedékes vételári Összeget is visszatarthassa. (C. 1913. okt. 17. 15/1913. sz. a. IV. p. í.) A vevő nem állhat el az ügylettől, ha az árun csupán csekély, lényegtelen, könnyen kijavitható hibák vannak. Bp. T. II. G. 6/907. (Uj Dtár IV. 277. 1. .