Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

A kereskedelmi ügyleteket tárgyaző á 11 alános határozatok másodrendű alperes az okiratok és ügyiratok felett nem rendelkezhetett, másodrendű alperes pedig1 azért tartja jogezim nélkül vissza az okiratokat és pénzösszegeket, mert ügyészi megbízása a csőd megnyitásával a csődtörvény rendelkezéseinél fogva magától megszűnt és ezzel az időponttal a tömeg képviseleti! a tömeggondnokra szállt át. Ezek szerint tehát felperes az okiratok és ügyiratok kiadását mind a két alperestől és másodrendű alperestől ezenfelül még a pénzek kiadását is joggal követelheti. Önmagától esik el a fentiekből folyólag az a kifogás, hogy elsőrendű alperes, mint váltóhitelező, az okiratokra ós ügyiratokra megtartási jogot gyakorolhat. A váltótörvény 108. §-a szerint csakis azokra az ingókra, pénzekre és értékpapírokra gyakorolható a megtartási jog, melyek jogszerű, utón jutottak a hitelező birtokába. Ámde ez az eset itt fen nem forog, mert a fent kifejtettek szerint elsőrendű alperes nem jutott jogszerű nton az okiratok és ügyiratok birtokába. Bár felperes az okiratok, ügyiratok és pénzek kiadását joggal követelheti alperestől, mindazonáltal a kiadásra való kötelezés tekintetében különbséget kellett tenni egyrészt az ügyiratok és pénzek, másrészt az okiratok között; továbbá az összes okiratok kiadására sem lehetett alpereseket kötelezni. A szóbanforgó követelésekre vonatkozó periratok és az ezen perekben behajtott és másodrendű alperes kezében levő pénzösszegek kiadására alpereseket nem lehetett kötelezni, mert felperes sem az iratokat, sem a pénzek összegét nem jelölte meg tüzetesen, anélkül pedig végrehajtható Ítélet nem hozható. A felperes ugyan azt is felhozta, hogy a tüzetes megjelölést az alperesek tették lehetetlenné azzal, hogy a Cs. T. 115. §-a ellenére nem mutatták fel az iratokat és nem közölték felperessel a behajtott pénzek összegét. Ennek a megtagadásnak azonban csupán az lehet a következménye, hogy a csődtömeg azt a kárt, amelyet alperesek azáltal okoztak, hogy íelmutatási kötelezettségüknek eleget nem tettek, rajtuk követelheti (Cs. T. 115. §.), nem vezethet azonban végrehajthatom itélet hozatalához. A tagadott okiratok tekintetében a felperes az alperesek birtoklására mi bizonyítékot sem hozván fel, az e csoportbeli okiratok közül is csak a beösmerten az alpereseknél levők kiadására lehetett alpereseket kötelezni. A budapesti Jcir. tábla: Az elsőbiróság ítéletének felleb}>ezett részét helybenhagyja indokaiból és a fellebbezésre való lekintettel még azért is, mert felperes keresetét a Cs. T. 27. 47*