Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

728 Kereskedelmi törvény felelősségnek megfelelő jogosultság, illetőleg e többszörös felelősségből a tagra háruló szavatosság egyenértéke tehát Joghatályosan le sem foglalható. A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság* Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A KT. 232. és a Cs. T. 257—261. §-amak egybevetett rendelkezései szerint a szövetkezet hitelezői a szövetkezet tartozásaiért a szövetkezet tagjait csak abban az esetben támadhatják meg, ha a szövetkezet vagyonára csőd nyittatott és követeléseik a csődnél felszámítva, illetőleg megítélve lettek, de ebben az esetben is csak a csőd befejezése után is csak annyiban fordulhatnak a szövetkezet tagjai ellen, amennyiben a csődtörvény idézett szakaszaiban szabályozott kétszeri arányos felosztási, kivetési és behajtási eljárás utján kielégítést nem nyernének és a kétszeri arányos felosztás, ki-, vetés és behajtás a szövetkezeti tagoknak alapszabályszerü felelősségét ki nem merítené. Felperes beismeri azt, hogy X. szövetkezet, mellyel szemben fennálló követelése behajtása végett alperest, mint szövetkezeti tagot perli, nem jutott esődbe, ez a beismert tény pedig — tekintettel arra is, hogy ez a szövetkezet az elsőbiróságnak a ezégjegyzék megtekintése alapján a felperes részéről Y. alperes ellen 40 K tőke és járulekai iránt indított... sz. a. elbírált perben... sz. a. tett jelentése szerint még most is felszámolás alatt áll, a fenti törvényes rendelkezések figyelembevételével kétségtelemié teszi, hogy felperes a szövetkezet ellen fennálló követelésének behajtása végett a szövetkezeti tagok ellen és ekként alperes ellen sem bir felléphetési joggal: mert ennek törvényes előfeltétele a szövetkezet csődbejutása, a esőd befejezése és a kétszeri arányos felosztás, kivetés és behajtás megtörténte, mindezekről azonban eznttal szó sincs. De kétségtelen az is, hogy egyenesen a fenti törvényes rendelkezések kijátszására irányul felperesnek a kereset alapjául szolgáló az az eljárása, hogy az X. szövetkezet ellen vezetett kielégítési végrehajtás során a szövetkezet ellen megítélt követelése behajtása végett „üzletrész-követelések" elnevezése alatt lefoglaltatta azt az összeget, melynek erejéig alperest, mint szövetkezeti tagot szavatossági kötelezettség terheli azon az alapon, hogy a rendelvény utján beszerzett alapszabályok 11. §-ának b) pontja szerint a szövetkezet öszszes kötelezettségeiért az általa jegyzett üzletrész egyszeres összegén felül még kétszeres értékig terjedő szavatosságit vállalt s eme foglalás alapján — a lefoglalt követelés behajtására való feljogosítást kieszközölve — érvényesiti alperes ellen azt a jogot, melyet az anyagi jog az ő részére egyedül