Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

96., 112. és 140. §§. 87 Minthogy továbbá az alsófoku biróságok a Btk. 54. §-nak a mellékbüntetés mellőzésére vonatkozó kivételes rendelkezését nem alkalmazták: az alsófoku biróságok nem tartották meg a törvényben megállapított büntetési tételt akkor, midőn a Btk. 92. §. alapján vétséggé lefokozott hatóság elleni erőszak miatt a hivatalvesztést, mint mellékbüntetés kiszabását mellőzték. Ezeknél fogva mindkét alsófoku bíróság Ítéletének a mellékbüntetésnek mellőzését kimondó részét a rendelkező rész értelmében meg kellett semmisíteni és a törvénynek megfelelő Ítéletet kellett hozni. (G. 1912. évi december hó 4-én. 8284. sz.) Ellenkező: A bűntettből lefokozott. vétségre a bűntett büntetéséül megállapitott mellékbüntetés nem alkalmazandó. C. 5911/906. (Uj Dtár VIII. 51. 1.) Állandó gyakorlat, hogy ha a bűntett vétséggé correctionalisáltatik, ez akkor is hivatalból üldözendő marad, habár a vétség inditványi cselekmény. C. 8978^900. (Uj Dtár VIII. 50. 1.) Btk. 96.. 310., 425. §§. 196. Egyazon cselekvésből származó gondatlan súlyos testi sértés és tüzvészokozás anyagi halmazatban állanak. (C. 1913 május 14-én, 3594. sz.) Ujabb állandó gyakorlat, hogy az egységes gondatlansági cselekménynek többrendbeli jogsértő eredménye anyagi halmazatot állapit meg. L. G. 404/911. sz. III. Bt. (Gr. XVIII. 356. 1.) 112. §. 197. Időszaki nyomtatványban elkövetett bűncselekményt illetőleg a magáninditvány előterjesztésének határideje a közzétételről való tudomásszerzéstől, nem pedig a szerző kilétéről való tudomásvételtől számit. (C. 1913 június 4-én, 4157. sz.) Az inditványi határidőbe a tudomásvétel napja is beszámítandó. C. Ie. 938/905. (Uj Dtár VIII. 70. 1.) L. még Gl. Ttár Btö. 202. 1. között eseteket. 140. §. 198. Elitélés királysértés vétsége czimén, mikor a vádlott egy régi időben keletkezett s politikai tartalommal biró és közkézen forgó költeményt szavalt el nyilvánosan s olyan irányzatos hangsúlyozással, hogy a figyelmet csakis a czélzatos kifejezések ragadták meg s emellett a vádlott nem is tartotta magát hiven a költemény eredeti tartalmához, hanem saját szerzeményeként szőtt be egyes kifejezéseket, a melyek a király személye iránt tartozó köteles tiszteletet a legmélyebben sértik. C: Tényként lett megállapítva, hogy vádlott egy tánczmulatság alkalmával többek között Petőfi Sándornak „Itt a nyilam mibe