Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)
72 Közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának határozatai dig nem lehetett a célja ez abban az esetben sem, ha az illető pénzintézet a szövetkezelnek részjegyes tagjai között szerepel is, azonban a szövetkezettel a 21. számú döntvényben körülirt alapszabályszerű kapcsolatban egyébként nem áll. Nem lehetett az a czélja annál kevésbé, mert az ily pénzintézet részéről folyószámlára adott kölcsönök magának az e kölcsönökre reászorult szövetkezetnek támogatását jelenthetik ugyan, azonban nem foglalják magukban a szövetkezet részéről a szövetkezeti tagnak nyújtott azt a támogatást, amely az ujabb gyakorlat szerint, a szövetkezeti tagok tökéinek előnyös gyümölcsöztetésre való elfogadásának előmozdítása szempontjából, az önsegélyezés körét tul nem haladónak vétetik. Ehhez járul az a körülmény is, hogy a törvénymagyarázat általános szabályai szerint a törvénynek kedvezményt megállapító intézkedése szorosan magyarázandó s igy kétségtelenül csupán a törvény intencióinak megkerülése volna az, ha a szövetkezetnek egy vele alapszabály szerű kapcsolatban és érdekközösségben nem álló pénzintézettől folyószámlára eszközölt kölcsönfelvételek esetében a kedvezmény kizárólag annak az alapján adatnék meg, hogy a kérdésben levő külön önálló pénzintézet a szövetkezetnek részjegyes tagjai között szerepel. Panaszos szövetkezet panasziratában az adóztatási javaslatban megállapított és illetve az adófelszólamlási bizottság panaszolt határozatában elfogadott adóalapra s illetve az ennek kiszámításánál szerepelt tényezőkre vonatkozólag pozitív s számszerű igényekkel nem lép fel; s viszont a kivetési iratok adatai igazolják, hogy ezek a tényezők a panaszos szövetkezet által az 1908 . 1909. és 1910. évekre szolgáltatott nyer- és veszt-számlák adatai alapján és pedig az üzleti kiadásoknak, valamint a panaszos szövetkezetnél elhelyezett tőkék kamatainak is levonásával állapittatnak meg. Ez oknál fogva tehát, a panasziratban egyébként felhozottakat sem lehetett figyelembe venni és pedig annál kevésbé, mert az az igény, hogy az adó a panaszos szövetkezetre mind az 5 évre egy összegben volna kivetendő, a már hivatkozott 1875. évi XXIV. törvényezikk 3. és 8. §-aira, valamint az 1883. évi XLIV. törvényczikk 13. §. f) pontjára tekintettel, minden törvényes alap hiányában szűkölködik; valamint, mert az 1883. évi VII. törvényezikk 6. §-a alapján a kamatok 70%-a levonhatásának megengedése kifejezetten csupán a pénzintézetek által más pénzintézeteknél gyümölcsözőleg elhelyezett tőkék után húzott kamatokra és illetve az ezeket a kamatokat huzó pénzintézetekre vonatkozik. (Kb. 23.892/ 912. P. sz.) V. ö.: 17489/97. P. sz. (Uj Dtár X. 264. 1.)
