Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

III. oszt. kereseti adó. 69 Sőt a III. osztályu kereseti adó az ezen a jogczimen kapott összeg után még abban az esetben sem volna jogosan fenntartható, ha a panaszosok részéről megkapott ez az összeg az előbb előadottakkal ellenkezőleg csakugyan a haszonbérletből mint haszonhajtó foglalkozásból eredőnek vétetnék is, mivel nem kétséges s maga az adóztatási javaslat is megállapítja, hogy panaszosok a haszonbérlet tényleges fennállása idejére III. osztályu kereseti adóval meg voltak róva s igy a haszonbérlet időelőtt való megszüntetéséért kapott, tehát kétségtelenül a haszonbérlet megszűnte utáni időre járó összeg a haszonbérlet fennállási idejére kivetett III. osztályu kereseti adónak az összegét már csak azért sem befolyásolhatja, mert a 111. osztályu kereseti adó az 1875. évi XXIX. t.-cz. 15. §-ának és illetve az 1883. évi XLIV. törvényczikk 12. §-a c) pontjának rendelkezései szerint az előző három évi, vagy ha a haszonhajtó foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana, a fennállás idejére eső tiszta kereseti nyereménynek az átlaga alapján levén kivetendő, az adófizetési időszak alatt netalán bekövetkező üzleti csökkenés avagy üzletemelkedés esetében az adófizetési időszak tartama alatt a már kivetett III. osztályu kereseti adót sem csökkenteni, sem pedig felemelni nem lehet. (Kb. 33.476/912. P. szám.) Lásd Uj Dtár X. 255—261. 1. közölt jogeseteket. Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója. 173. 1. Az évtársulatokból álló szövetkezet megadóztatására az egyes évtársulatok keletkezése és megszűnése nincs befolyással. 2. A magyar királyi közigazgatási biróság 21. számú döntvénye szerint megkivánt szervezetszerű összeköttetést nem pótolja az a körülmény, hogy az a pénzintézet, a melytől a szövetkezet üzleti tőkéjét kölcsön veszi, a szövetkezetnek üzletrészes tagja. Indokok: Kb.: Az adókivető bizottság első fokú határozatának meghozatalánál szintén érvényre jutott annak az igénynek, hogy t. i. a panaszolt adókivetés azért nem állhat meg, mert a panaszos szövetkezet keretében az évtársulat az 1910. évvel megszűnt és annak helyébe uj évtársulat lépett, nem lehetett helyt adni az adófelszólamlási bizottság panaszolt határozatában ide vonatkozólag foglalt és ez által a biróság által is helyeseknek elfogadott inditó-okokon felül azért sem, mert az évtársulatnak megszűnése és az uj évfársulatnak az alakulása e helyütt sem volt azonosnak vehető a szövetkezetnek, mint nyilvános számadásra kötelezett társulatnak a megszűnésével és illefve keletkezésével, s mert az üzletadónak a fizetését az 1875: XXIV. töivényezikk. és pedig a 3. s illetve 8.