Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

Vadászati ügyekben. 19 ben az országos betegápolási alap, felerészben pedig a pénztár fizeti azzal a korlátozással, hogy a pénztár többet fizetni nem köteles, mint a mennyi 28 napi ápolásra esik. Kb. 368/911. K. sz. (Gr. XVIII. 49. 1.) 1900: X VI. t.-cz. 15. §. 36. A gazdasági cseléd balesetbiztosításával kapcsolatban a munkaadónak a napi segélyek megtérítésére vonatkozó igényét nem szünteti meg a községi elöljáróságnál való bejelentés elmulasztása. (Földmivelésiigyi miniszter 1911. évi 4676. sz. határozata.) Lásd a bejelentés elmulasztására vonatk. K. M. 42976/VI. D. szám (Uj Dtár XIV. 450. 1.) (L. még az itt felhivott joggyakorlatot is.) 37. Gazdasági cseléd sérvbajának a szolgálatban való újraképződése nem tekinthető baleset következményének. (Földmivelcsügyi miniszter 63,947/1912. sz. határozata.) 1908: XXXVIII. t.-cz. 4. §. 38. Községek saját pénztáruk terhére körorvcsi állást nem szervezhetnek. (B. M. 1911. évi 140,595. sz. határozata.) Vadászati ügyekben. 1883: XX. t.-cz. 20. és 26. §§. 39. Idegen területen ugy a sebzett, mint a nem sebzett vadnak üzése az engedély nélküli vadászás tényálladékát képezi. (B. M. 1912. évi 1582. sz. határozata.) Vadászati kihágási ügyben bizonyiték. (B. M. 5207/910. sz. Gr. XVIII. 60. lap.) 40. A nemesi közbirtokosságnak, mint magánjogi társaságnak, a vadászati haszonbér megosztása iránt hozott határozatát a hatóság felebbezés daczára sem illetékes felülbirálni. (Földmivelésügyi miniszter 1912. évi 62,873. sz. határozata.) V. ö.: Kb. 3360/903. (Uj Dtár X. 217. 1.) Lásd még a közigazg. bíróság határozatainak gyűjteményében a 490. és 736. sorszámú határozatokat. Halászati ügyekben. 1888: IX. t.-cz. 47. §. 41. Oly esetben, midőn a halászati jog több önálló szakaszra osztva adatott bérbe, a bérjövedelem az egyes szakaszokra nézve különkülön osztandó fel a parti birtokosqk közt. (Kb. 909/1912. K. sz.)*) *) Lásd a 490. és 736. sorszámú elvi határozatokat a közigazgatási bíróság határozatainak gyűjteményében, melyek a vadászati jog bérbeadásából nyert jövedelem felosztására nézve a hasonló elvet mondják ki.