Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

146 Bűnvádi perrendtartás. beszolgáltatását követelheti és a mulasztót a beszolgáltatási kötelesség utólagos teljesítésére záros határidő kitűzése mellett felszólíthatja, az 1897. évi XLI. t.-cz. 1. és 11. §-ain alapul, mely törvény a beszolgáltatás elmulasztását pénzbüntetéssel büntetendő kihágásnak nyilvánítja. (12. §.) Már ebből is következik, hogy a magyar nemzeti múzeum a köteles példányok beszolgáltatásának elmulasztása által jogaiban sérelmet szenved; s hogy ennélfogva az idézett törvényczikk 12. §-ában körülirt kihágás esetében a Bp. 13. §-ának hatodik bekezdése értelmében sértettnek tekintendő, még pedig annál is inkább, mert a magyar nemzeti múzeum figyelemmel a kihágás miatt kiszabott pénzbüntetés hovafoiditására, valamint a kihágás elkövetőjének a pótolt példány vételárában való elmarasztalására vonatkozó törvényes rendelkezésekre (12. §. utolsó bekezdése és 14. §.) a kihágás elkövetése által vagyonilag is érdekelt. A Bp. 47. §-a szerint a sértett jogi személy helyett azok képviselhetik a magánvádat, akik az illető jogi személyt magánjogi viszonyaiban képviselik. Minthogy pedig a vallás- és közoktatásügyi és az igazságügyi m. kir. miniszterek által az 1897. évi XLI. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1898. évi február 1-én 5720. sz. a. kibocsátott rendelet 9. §-a kifejezetten a közalapitványi kir. ügy igazgatóságot felruházza azzal a joggal, melynél fogva a kérdéses sajtórendőri kihágás miatt a magyar nemzeti múzeum nevében feljelentést tehet; ezenfelül pedig a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek a magyar nemzeti múzeumnak szervezetét és szolgálati szabályzatát tartalmazó 1898. évi 10.498. számú rendelete 13. §-ában meghatározza, hogy a magyar nemzeti muzeumot, mint országos közművelődési intézetet, jogügyleteiben, és pedig ugy a peres, mint perenkivüli eljárásban a közalapitványi kir. ügyigazgatóság képviseli; s minthogy a fértett a felmentő Ítélet ellen abban az esetben, ha a vádló nem felebbezett, a Bp. 383. §-a III. 2. pontja értelmében, felebbezéssel élhet, nyilvánvaló, hogy a jelen esetben a magyar nemzeti múzeum mint pótmagánvádló, illetőleg az annak törvényes képviseletében eljárt közalapitványi kir. ügyigazgatóság a felmentő elsőbirósági Ítélet ellen felebbezés használatára jogosult volt és hogy annak felebbezése a törvényszék végzésében felhozott indokból csak a törvény megsértésével volt visszautasítható. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve nem bir hatálylyal, a Bp. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. (G. Ie. 1913. márczius 7. 1780/913. sz.) V. ö'.: Uj Dtár IX. 30. 1. és VIII. 73—80. 1. közölt jogeseteket.