Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

Bn. 26., 43. §§. 129 C: Mindkét alsófoku bíróság ítéletének az a része, mellyel III. r. vádlott fogházra és javitónevelésre ítéltetett, a Bp. 385. §-ának 2. pontjában megjelölt anyagi semmiségi okból a Bp. 437. §-ának harmadik bekezdése értelmében megsemmisíttetik s ez a vádlott a fogházbüntetés mellőzésével, csak javitónevelésre Ítéltetik. Az egyébként bejelentett semmiségi panaszok elutasittatnak. Indokok: Vádlottak a kir. ítélőtábla másodfokú Ítélete ellen a büntetés súlyos volta miatt jelentettek be semmiségi panaszt, mely a panaszlókkal mint fiatalkorúakkal szemben az Ítélet szerint foganatba veendő intézkedésnél enyhébb intézkedés alkalmazását czélozván, a Bp. 385. §-ának 2. pontjára alapitottnak tekintetett. Ez a panasz III. r. vádlottat illetően alaposnak találtatott, mert ez a vádlott, aki 1897. évi december hó 4-én született, a terhére megállapitott lopásnak 1912. évi február hó 20-án történt elkövetésekor életének tizenötödik évét még be nem töltötte, ilyen fiatalkorú ellen pedig fogházbüntetés a Bn. 26. §-ának második bekezdése szerint csak a legsúlyosabb esetiben állapitható meg. Az eljárás tárgyát képező lopás nem tartozván az idézett törvényben feltételezett legsúlyosabb esetek közé, nyilvánvaló, hogy mindkét alsófoku bíróság a nevezett vádlott büntetésének kiszabásánál a törvényben megállapitott büntetési tételeket nem tartotta meg, midőn ezt a vádlottat fogházbüntetésre is elitélte; igy tehát a Bp. 385. §-ának 2. pontjában meghatározott anyagi semmiségi ok forog fenn. Ezeknél fogva az alsófoku bíróságok ítéletének vonatkozó részét megsemmisíteni és III. r. vádlottal szemben a fogházbüntetés alkalmazását mellőzni kellett. Az elutasítást illetően: Az egyébként bejelentett semmiségi panaszok alaptalanok s mint ilyenek a Bp. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében elutasittattak, mert panaszló vádlottakkal szemben a kir. Ítélőtábla által elfogadott megállapítás szerint lopásért már egy izben dorgálás alkalmaztatott, mely intézkedés bizonytalannak bizonyulván, szigorúbb intézkedés mutatkozott szükségesnek; különösen I. és III. r..vádlottak irányában a cselekmény elkövetésének körülményeire és arra való tekintettel, hogy II. r. vádlott a cselekmény elkövetésekor már közel állott a tizennyolczadik életév betöltéséhez, s mert a javítónevélésnek elrendelése valamennyi vádlottal szemben, azok egyéniségének és erkölcsi állapotának figyelembe vételével, a vádlottak és a társadalom érdekében egyaránt szükséges. (C. 1913. május 14-én. 3588. sz. a.) Bn. 43. §.; Bp. 437. §. 1. és 5. bek. 272. A Bn. 43. §*a esetében jogkérdés, bogy vádlott önérdekből cselekedett-e. Az alsófoku bijróságök elitélés esetén kötelesek kifejteni