Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

118 Büntetőtörvénykönyv. őt jogosan meg nem illető előlegeket kapott a czégtől s e czimen vagyontalansága folytán még máig is jelentékeny összeggel adós, másfelől pedig egyes esetekben az eredménytelen szállitási költségek is a sértettre hárultak, amivel a vádlottnak az a védekezése, hogy a jogtalan vagyonszerzés és az anyagi kár okozására irányuló czélzat fenn nem forog, megvan czáfolva: nem lehet kétség aziránt sem, hogy a vádlottat terhelő ezek a cselekedetek az alsóbbfoku biróságoknak egyéb jogi indokait is figyelembe véve, megvalósítják a csalás bűncselekményét. Nem sértette meg tehát a kir. Ítélőtábla a törvényt sem abban a kérdésben, hogy bűncselekmény tényálladéka fenforog, sem pedig abban, hogy az egyes bűncselekményeket a Btk. melyik rendelkezése szerint kell minősíteni. A töbszörös bűnhalmazat, mint súlyosító körülményre való tekintettel, a vádlott javára fenforgó enyhítő körülményeket a kir. Curia sem tartja annyira nyomatékosaknak, hogy azok a Btk. 92. §-ának alkalmazását indokolnák, minélfogva Bp. 385. §. 3. pontjára alapított panaszok is alaptalanok. Az ekként alaptalanoknak talált semmiségi panaszokat tehát a Bp. 437. §-a értelmében el kellett utasítani. (G. 1913. október 1. 6638.) 416. §. 2. és 3. pont. 256. Hogy vádlott üzlete a kisipar körét meghaladta-e, a büntetőbiró önállóan vizsgálja. Ez a kérdés jogkérdés, melyet a Curia dönt el. (C. 1913 január hó 3-án, 4963. sz.) A Curia állapítja meg, vájjon tudta-e a vádlott fizetésképtelenségét, a mikor a csődkérvény beadásának elmulasztásával alkalmat szolgáltatott arra, hogy egyik hitelezője vagyonára zálogjogot nyert. C. 8141/910. (Gr. XVIII. 390. L); hasonló C. 558/910. (Gr. XVII. 406. 1.) 416. §. 257. Megállapittatott vádlott vétkessége a Btk. 416. §. alapján, mert az 1910. év folyamán az üzlet bevételeiből 18.500 K-t forditott háztartására, hirdetésekre pedig 40.000 koronát adott ki. Ezek a tények megállapítják a Btk. 416. §-nak 1. a) pontjában meghatározott pazarlást és gondatlan üzletvezetést. C: A kir. ítélőtábla megállapította, hogy az 1910. év folyamán vádlott az üzlet bevételeiből 18.500 koronát forditott háztartására, hirdetésekre pedig 40.000 koronát adott ki. Ezek a tények megállapítják a Btk. 416. §-nak 1. a) pontjában meghatározott pazarlást és gondatlan üzletvezetést; mert a 18.500 koronának háztartásra való fordításával vádlott arányta-