Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

116 Büntetőtörvénykönyv. 249. Az iskolai bizonyítvány és születési anyakönyvi kivonat meghamisítása a Btk. 391. §-ába ütközik. (C. 1912 deczember hó 3-án, 8267. sz.) Állandó gyakorlat, 1. C. 1210/904.; C. 10446/905.; C. 6196/901. (Uj Dtár VIII. 497—498. 1.) 250. A közhivatalnoknak tekintendő államvasuti hivatalnok által hivatala körében kiállított feladóvevény közokiratot képez, ennek meghamisítása a Btk. 391. §-ába ütközik. (C. 1912 deczember 4. 8257. sz.) Azonos C. 3251/907. (Uj Dtár VIII. 501. 1.) 392. §. 251. A Btk. 392. §-a szerint minősül vádlottnak az a tette, hogy születési anyakönyvi kivonatát akképpen hamisitotta meg, hogy születési évét 1891-ről 1894-re kiigazitotta és ezt az okiratot arra használta fel, hogy valamely cs. és kir. hadapród-iskolába ingyenes állami alapítványi helyre való felvételét kieszközölje, a melyhez koránál fogva igénye nem lehetett. (C. 1912 deczember 3. 8267. sz. a.) Ellenkező: C. 5254/904. (Uj Dtár VIII. 503. 1.) Btk. 400. §.; Kbtk. 43. §. 252. A ki bűnügyben mint terhelt nevének bemondására felhivatván, álnevet mond be, ezáltal nem követ el bűncselekményt. (0. 1913 február 5-én, 910. sz.) E határozat ellentétben áll a Curia által ujabban követett gyakorlattal. Btk. 401. §. 253. Magánokirathamisitás esetében, ha vádlott azzal védekezik, hogy a magánokiratra másnak aláírását abban a tudatban vezette, hogy az illető abba beleegyezik, érdemlegesen vizsgálat tárgyává teszi a Curia, hogy a fennforgó körülmények szerint ez a jóhiszeműség vádlottnál fennforgott-e. (C. 1913 márczhis 4-én, 1662. sz.) 254. Ha vádlott magát arra, hogy sértett nevét a váltóra vezethesse, jóhiszemüleg sértett részéről feljogosítottnak vélte, cselekményében a jogsértésre irányuló szándékosság meg nem állapitható. (C. 1913 iDí'irczius 4-én, 1713. sz.) Felmentés váltóhamisítás vádja alól, midőn az alapváltó aláíratott és vádlott jóhiszemüleg feltehette, hogy sértett a prolongácionális váltót is aláirta volna.