Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)
104 Büntetőtörvény könyv. 277. §-ának abból a rendelkezéséből ugyanis, mely szerint az Ítéletnek valamely lapban való közzététele csak a sértett fél kívánatára és az elitélt költségére rendelendő el, egyáltalában nem következik, hogy a költség előlegezése a sértett, illetőleg a magánvádló képviselője kötelezhető. Ilyen kötelezettséget sem a Btk.-nek idézett §-a, sem a bűnvádi perrendtartásnak a bűnügyi költségekről rendelkező XXVI. fejezete nem állapit meg. A Bp. 331. §-ában szabályozott esettől ugyanis eltekintve, melyben a főtárgyalás gyorsírással való feljegyzésének elrendelése a költségeknek a fél részéről való előzetes letétbe helyezésétől tétetik függővé, a bűnvádi perrendtartás nem tartalmaz olyan rendelkezést, melynek alapján a félnek vagy képviselőjének a bünperben felmerülő költségek előlegezésére való kötelezettsége megállapítható volna. (Határozat a jogegység érdekében.) (Curia Jogegységi Tanácsa: 1913 február 7. 1017/1913. sz. a.) Hírlapi közzététellel járó dijak megállapítása polgári bíróság feladata. C .Te. 2138/909. (Uj Dtár VIII. 262. 1.) Rágalmazást megállapító büntető ítélet közzététele a büntetés végrehajtásának felfüggesztése esetén nem mellőzhető. C. Je. 7452/'911. (Uj Dtár XIV. 226. 1.) L. még az itt felhívott joggyakorlatot. 279. §. 222. Habár a főkérdésben az ölési szándék, mint a Btk. 279. §-ában meghatározott bűntett kísérletének egyik alkotó eleme fel nem vétetett: mindazonáltal tekintettel arra, hogy magában a főkérdésben a halál be nem következése, mint a vádlott akaratától független körülmény szerepel és hogy az első külön kérdéshez az ölési szándéknak erős felindulásban való keletkezése is felvétetett, valamint a főtárgyalás adataiból és a vád, valamint a védelem előterjesztéséből a vádlott terhére megállapított bűncselekménynek jogi minősítése kivehető: a kir. Curia nem látta kétségesnek, hogy vádlottnak az esküdtek által megállapított cselekménye a szándékos emberölés büntette kísérletének a törvényben megállapított alkatelemeit meríti ki. (C. 1912 deczember 23-án, 8801. B. sz.) Annak megállapítása, hogy vádlottak a bántalmazást szándékosan, de nem előre megfontolt szándékkal követték el, nem foglalja magában, hogy ölési szándékkal követték el. C. 2489/905. (Uj Dtár VIII. 262. 1.) Az ölési szándék megállapítására alkalmas egyes adatoknak a főkérdésbe való felvételét a törvény nem kívánja meg. C. 2808/912. IV. Bt. (Uj Dtár XIV. 264. 1.) Lásd még az itt felhívott joggyakorlatot, valamint ugyanitt C. 8218/'911., a melyek szerint ingadozó a joggyakorlat ez irányban. Vájjon a jogi elemeknek megfelelő fényelemek a kérdésekbe felveendők-e vagy sem.