Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

263. §. 99 helyes a kir. táblának az az álláspontja, hogy a yádbeli cselekmény nem bűncselekmény. (G. 1912. nnv. 12. 7656/912. sz. a. II. Bt.) Való tényeknek téves jogi minősítés mellett való előadása nem képez büntetendő cselekményt. C. 8378/90?$. Állandó gyakorlat (Uj Dtár VIII. 218. IV. A kir. Curia: A vádlottat a vád alól felmenti. indokok: Az alsóbiróságok valónak fogadták ugyan el azt a tényt, hogy a vádlott, mint községi jegyző által a szolgabírósághoz távbeszélő után intézett jelentésnek a k—i csendőrörs tagjaira vonatkozó az a része, hogy: „ezek a gazemberekkel jó viszonyban vannak és vonakodnak a mezőőröknek segítségére lenni", valótlannak bizonyult, de megállapították azt is, hogy vádlott a községi bírónak értesítése alapján tette meg jelentését. Minthogy ezen értesítés alaposságáról, tekintettel az ügy sürgős természetére, vádlott meg nem győződött, vétkes gondatlansága meg nem állapitható és a Btk. 260. §-ában meghatározott vétség alanyi elemének hiányában vádlott eljárása, miután jelentésének tartalma valótlannak találtatott, esetleg csakis mint fegyelmi vétség jöhet elbírálás alá; ezért az alsóbiróságok Ítéletének megsemmisítésével a vád (rágalmazás) alól felmentendő volt. (G. 1912. nov. 12. 7655/912. sz. II. Bt.) A gondatlanság, mint a rágalmazás egvik alkateleme. C. 8511/905. (Uj Dtár VIII. 216. 1.) Btk. 263. §. 5. pont ós utolsó bekezdés; 258., 261. §§.; Bp. 384. §, 9. pont, 358. §. 1. c) pont. 215. Vádlottat a Curia becsületsértés vétségében bűnösnek mondja ki, jóllehet a meggyalázást tartalmazó tényállítás valódiságának bizonyítása sikerre vezetett: mert a Curia felfogása szerint valódiság bizonyításának a kérdéses tényállításra nézve a törvény szerint nem volt helye. — Ennek nem akadálya, hogy fömagánvádló a valódiság bizonyításának elrendelése miatt elmulasztotta alaki okból perorvoslattal élni. — Annak híresztelése, hogy valakit tettleg inzultáltak, nem alkalmas az illetőt közincgvetésiií'k kitenni, és igy rágalmazást nem képez, de meggyalázó és a becsületsértés ismérveit kimeríti. — A Btk. 263. §. 3. pont alapján a valódiság bizonyítása csak akkor rendelhető el, ha az előző jogérvényes itélet annak ellenében hozatott, a ki ellen a valódiság bizonyítása folyik. — Magánbecsületet sértő tényállítás közzétételénél hivatásos újságíró feltétlenül közérdekre nem hivatkozhatik. C: A kir. Ítélőtábla ítélete ellen semmiségi panaszt jelentett be meghatalmazott képviselője utján a fömagánvádló. a Bp. 385. 7*