Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

232., 233. §§. 93 Btk. 95—96., 232., 301. §§. 205. Erőszakos nemi közösülésnél nemi betegség átszármaztatása esetén az erőszakos nemi közösülés és testisértés anyagi halmazatban állanak. (C. 1913 február 5. 887. sz. Hasonló C. 7480/1912. IV. Bt.) Eszmei halmazatot állapit meg C. 8910/907. (Uj Dtár VIII. 182. 1.) Erőszakos nemi közösülésbe a vele kapcsolatos testi sértés beleolvad. C. 9089/904. (Uj Dtár VIII. 182. 1.), azonos C. 826/908. 233. §. 206. Ha szemérem elleni erőszaknál a fajtalanságot tartalmazó eselekvés egyúttal testi sértést is okoz, nincsen büncselekménytöbbség. (C. 1913 február 5-én, 886. sz.) Etk. 232.. 330 , 96. §§. 207. Erőszakos nemi közösülés büntette és az annak elkövethetése ezéljából véghezvitt magánlaksértés büntette anyagi halmazatban állanak. Szegedi T.: Vádlottaknak a tényállás mellett cselekményei egyrészt a magánlaksértés bűntettét, másrészt pedig I. és II. r. v.-ra vonatkozóan az erőszakos nemi közösülés bűntettében való tettességet, III. és IV. r. vádlottakra vonatkozóan a bűncselekményben való bünrészességet is megállapítják. Ugyanis a magánlaksértés büntette az erőszakos nemi közösülés bűntettével anyagi halmazatban áll, mert habár ugyan a czélzat a jelen esetben, az erőszakos nemi közösülésre irányult, mindamellett a magánlak megsértésének elkövetésére, vagyis a zárt ajtónak éjjel történt betörése s igy ennek az akadálynak legyőzésére, külön eme bűntettre irányuló akaratelhatározásnak kellett vádlottakban fennforognia, amely a nemi közösülés végett kifejtett, a sértett személye ellen használt erőszak alkatelemét nem képezi, hanem az emiitett bűntettől teljesen különálló büntetendő cselekményként jelentkezik annyival is inkább, mert a Btk. 330. §-ban foglalt ama kitétel „amennyiben súlyosabb büntetés alá eső cselekmény nem forog fenn" nem ugy értelemezendő, hogy amonynyiben a magánlaksértésen felül még más súlyosabb cselekmény is követtetett el, az előbbi sohasem jönne számba a büntetés kiszabásánál, hanem csak ugy, hogy amennyiben maga a rendelkezés tárgyát képező tényálladék súlyosabb szempont alá esik. ami akkor áll elő, ha p. o. a más lakásába való jogtalan behatolás valamely más bűncselekménynek alkotó eleme, vagy ezzel elválaszthatatlan kapcsolatban áll. (Btk. 154. §., 336. §. p. stb.) A kir. törvényszék ezekből folyóan tehát akkor, amikor en-