Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIV kötet. (Budapest, 1913)

Btk. 171., 213. §. 221 határozott irányban és határban, minélfogva az autóbusz vagy más, habár műszakilag megfelelően berendezett és gőz-, villany- vagy más mechanikai természetű erővel hajtott, de nem síneken járó szállítási eszköz s vasútnak a fentebbi értelemben meghatározott fogalmi körébe nem vonható. Az alsóbbfoku bíróságok tehát nem tévedtek, midőn vádlottnak azt a cselekményét, hogy az őt jegyváltásra felszólító Kovács Lajoson, Arad város autobusz-vállalatának ellenőrén esernyőjével végig vágott, nem a B. T. K. 165. §-ában meghatározott hatóság elleni eiőszak, hanem a B. T. K. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének minősítették. (1912. évi márcz. hó 20-án, 2072.) Lásd Gr. XVIII. 359. lapján a 452. esetnél összeállifott joggyakorlatot. — Feltartóztatás még nem erőszak C. 4848/909. (Gr. XVI. 420. 1.) — Végrehajtó törvényes eljárásának akadályozása (Uj Dtár VIII. 99—101. 1.) Felesketett állami utkaparó hatósági közeg C- 613/909. (Gr. XVI. 418. 1.) Arra nézve még, hogy ki hatósági közeg, lásd Uj Dtár VIII. 106—108. 1.) 356. Vádlott kezét a kiküldött végrehajtó által az istállóban levő állatok megbecsülésére felhívott V. P. községi albirónak vállára tette, a nélkül, hogy ez alkalommal vele szemben akár erőszakot fejtelt volna ki, akár pedig bármily értelemben támadólag lépett volna fel, vádlottnak sem ez, sem pedig az a cselekménye, hogy ugyanekkor az istálló ajtaját bezárva, ennek elibe állott és azt a kijelentést tette, hogy „nem a községi birót, de a községi Üristent sem engedi be", sem az erőszak, sem a veszélyes fenyegetés ismérveit nem foglalja magában. (C. 1902. június 26-án 4831. sz.) Lásd az előbbi jogesetnél összeállított joggyakorlatot. Btk. 171. §. 357. Büntettet vagy vétséget a Btk. 1. §-a értelmében csak cselekvéssel (vagy ezzel egyenértékű mulasztással) lehet elkövetni; amiből következik, hogy a bűntett vagy vétség elkövetésére irányuló felhívásnak (Btk. 171. §.) is cselekvésre kell irányulnia. Valamint a puszta gondolat vagy érzés nem létesít büntetendő cselekményt, ugy egymagában a gondolat vagy érzület felkeltése sem jelent bűncselekmény elkövetésére való felhívást. (G. 1912. január 9. 124. sz.) Izgatáshoz nem szükséges egyenes felhivás C. 1908. (Gr. XVI. 422. 1.) — Izgatás és jogos kritika elhatárolása C. 1357/909. (u. o.) 423- 1.) — V. ö. még C. 3712/911. (Gr. XVIII. 360. 1.) — Izgatás újságfelolvasással. C. 8581/907. (Uj Dtár VIII. 115- 1.) Btk. 213. §. 358. Az ügy elintézésénél mellőzött hamis vallomás is büntetendő. A büntethetőséget nem zárja ki az a körülmény, hogy a íanu