Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIV kötet. (Budapest, 1913)

Alkuszi szerződés 203 319. Ha az építeni szándékozó íél a létesítendő mü építésére vonatkozóan a megfelelő iparággal foglalkozó vállalkozókat árajánlat (költség-előirányzat) előterjesztésére hívja fel, a vállalkozók közül azok, akiknek ajánlata el nem fogadtatott, az ilyen ajánlat megtételéhez megkívánt műszaki munkálataikért, külön kikötés nélkül díjazást nem igényelhetnek, mert az ajánlat nem fogadása folytán ilyen esetben munkahéri szerződés (Opik. 1151. §.) a felek között nem jött léire. Az építtető fél szándéka ugyanis ezekben az esetekben a másik fél által is felismerhetően nem a költségelőirányzatnak, mint egyébként szintén műszaki munkálatnak a megrendelésére, (Optk. 1152. §.) hanem nyilvánvalóan arra irányul, hogy a másik fél, t. i. a vállalkozni szándékozó iparos tegyen az építtetőnek a kivitelre nézve tüzetes szerződési ajánlatot. (C. 231/911. Gr. XVIII. 231/911.) V. ö. 2451/908. (Gr. XVI. 356. 1.) Uj Dtár II. 373. 1. Alkuszi szerződés. Tervezet 1647—1850. §. 320. Ha az ingatlan egyik tulajdonostársa közvetítési dij fejében a vételár bizonyos százalékának fizetésére minden megszorítás nélkül kötelezi magát: az a körülmény, hogy ő az ingatlan csak egy részének tulajdonosa, nem gátolja azt, hogy az egész ingatlan vételára utáni jutalék fizetésére köteleztessék. (G. 1912. január 23. 2474/911. sz. a. V. p. t.) 321. Az alperes méltányos díjazás kikötése mellett azzal bizta meg a felperest, hogy az alperes és egy nagyvállalkozó között állandó üzleti összeköttetést iétesitsen oly ezélból, hogy a Magyarország területén végzendő köz- és nagyobb magánépitkezési munkálatokat, csatornázásokai és vasutépiíkezéseket közös vállalatba vehessék. Ezt a megbízást felperesnek csupán abban nyilvánult közbenjárása, hogy az alperest ajánlotta, s közvetlen érintkezést hozott létre, még nem merítette ki. (C. 1912. jun. 12. 5468. sz.) Az a jogszabály, hogy a közvetítőnek a neki fizetni kötelezett közvetítési dijra .jogos igénye van akkor, ha a közvetített ügyletben résztvevő feleket összehozta, és a felek között a szerződés megköttetik, csak ott nyerhet alkalmazást, ahol a meghízó fél a közvetítési dij fizetését külön feltételhez nem kötötte. C. I. G. 570/901. (Uj Dtár II. 376. 1.) — A közvetítés lényege abban áll, hogy a közvetítő az eladni szándékozónak vevőt, a venni szándékozónak pedig eiadót megnevez. C. 1219/95. (Gr. VIII. 978. 1.) v. ö. még: C. I. G. 533/99. (Gr. VIII. 983. 1.: Ö. D. V. 750. 1.) Bp. T I. G. 134/905. (T. IX. 300, L; ö. DV. 750. 1.); C. I. G. 357/906. (G. XII. 115. I.; Ö. D. V. 751. 1.) Megbízás. Tervezet 1659—1677. §. 322. A meghatalmazott által végzett jogi cselekményekből jogok és kötelezettségek nem a meghatalmazottnak, hanem a meghataímazónak a javára és terhére keletkeznek, és harmadik szemé-