Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIV kötet. (Budapest, 1913)

Vállalkozási szerződés 201 Ezek szerint a felperesre nézve az alperesi alapszabályokhoz képest a helyzet az volna, hogy a felperes, habár őt a saját hibája nélkül bocsátotta el a szolgálatból a bányatulajdonos, egyedül abbó] az okból, mert ez az alapszabályszerü tiz év letelte előtt néhány hónappal történt, nemcsak hogy nyugbérhez nem juthat, hanem keresményének a nyugbéralapra visszatartott részét is csak akkor nverheti vissza, ha az alperes ezt a saját tetszésétől függőleg engedélyezi; vagyis a társládai alapszabályok szerint a bányatulajdonos tetszésétől függ a bányamunkásoknak az az életsorsa, hogy a nyugberképességhez szükséges tizedik év utolsó hónapjaiban a munkást ennek lupáján kivül elbocsássa a szolgálatból, őt ily módon a társpénz lári tagságtól, a nyugbérhez való igénytől megfossza és a nyugbér alapra befizetett összeget a társpénztár megtartsa. Az a szerződéses jogviszony azonban, amelyben az egyik fél a másik fél önkényének akként van alávetve, hogy a munkaképtelenség napjaiban való megélhetés biztosithatása okából befizetett öszszeg is a másik fél puszta önkényétől függőleg tőle elvonható, az osztó igazsággal ellenkezik, hogy ahhoz a jcgszolgáltató biróság segédkezet nem nyújthat. (1912. június 14-én P. 64. sz. a.) 316/a. Ha a nyugbérpénztár tagját a nyugdijképes szolgálati idő eltelte ellőtt is nyugbér illeti, ha szolgálat közben munkaképtelenségé! előidéző baleset érte: e nyugbér megilleti akkor is, ha a baleset szolgálat közben, de a nyiigbérpénztárba való belépés előtt történt, feltéve, hogy a belépés alkalmával a pénztárt egészségi állapotára nézve meg nem tévesztette. (Guria 1912. márczius 29. G. 307/1911. sz. a.) 316/b. Oly szerződéses jogviszony, mely szerint ha a munkaadó alkalmazottját ennek hibáján kivüí a nyugbérre jogosító tiz év eltelte előtt bocsátja el, az alkalmazott nemcsak nyugbérhez nem juthat, hanem keresményének a nyugbéralapra visszatartott részét is csak akkor nyerheti vissza, ha a munkaadó azt saját tetszésétől függően engedélyezi, amelyben tehát az egyik fél a másik fél önkényének akként van alávetve, hogy a munkaképtelenség napjaiban való megélhetés bizíosithatása okából befizetett összeg is a másik fél puszta önkényétől függőleg tőle elvonható: az osztó igazsággal annyira ellenkezik, hogy ahhoz a jogszolgáltató biróság segédkezet nem nyújthat. (Curia 1912. április 26. 5171/1911. sz. a. IV. p. t.) Vállalkozási szerződés. Tervezet 1626—1646. §. 317. I. A vállalkozó annak következéseit, hogy szakértelem hijján vállalkozott műszaki tudást követelő munka ellátására, magamaga viseli. — II. Ha a községgel kötött vállalkozási szerződés szerint a többletmunka után járó összeg csakis a felsőbb hatóság jóváhagyása után fizettetik ki, a vállalkozó azonban a munkaközben szükségesnek tapasztalt többíeimunka végzéséhez törvényhatósági