Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIV kötet. (Budapest, 1913)

128 Dologi jog kezes fek tettetett, eredetileg közös lett volna is. C. 3367/87. (Uj Dtár I 258 1 • azonos: C. 6191/86. Lásd ugyanitt közölt C. 60.025/88.; 4805/88. sz. eseteket. — lelek tulajdonosa részéről telekjének határán tul való épités. C. 5455/86. A szomszéd telek tulajdonosa látván a tulépitkezést, amennyiben az építkezés a szomszédos hazakra nézve káros, nyomban tiltakoznia kell az építkezés ellen, ha ezt nem teszi meg, csak kártérítési igénynyel léphet fel a tulépitő ellen. C. 1344/98- (Ui Dtár I. 297. 1.) Kisajátítás. 1881 : XLI. t.-cz. 240. I. Az 1881 : XLI. t.-cz. 57. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a kisajátítási kártalanítási ügyekben hozott határozat ellen felebbezésnek van helye, más jogorvoslat pedig ilyen ügyekben megengedve nincsen, nem zárja ki azt, hogy a felebbezési határidőt védetlenül elmulasztó íél igazolással élhessen; az igazolás tárgyában való eljárás és az abban hozott végzés ellen jogorvoslat tekintetében pedig az 1891. évi LIX. t.-cz. erre vonatkozó szabályai alkalmazandók. II. Az a kérdés, hogy valamely telek valóban olyan-e, mely mint a város fejlődési irányában fekvő, épitő teleknek vagy ipari czélokra alkalmasnak minősítendő, a fenforgó viszonyok és körülmények figyelembe vételével ítélendő meg és e részben nem tagadható el irányadóul, hogy a terület egy része a kataszteri felvételekben beltelek elnevezés alatt szerepel. C: Az ügy érdemében a kir. Curia helyesnek találja a másodbíróságnak azt a megállapítását, hogy a kisajátított telkek részben sem tekinthetők olyanoknak, amelyek házak épitésére vagy ipari czélokra alkalmasak és igy a kisajátitott terület a kisajátításkor volt állapotához képest, egészben csak mint mezőgazdasági czéloknak szolgáló telek jöhet értékelés alá. E tekintetben ugyanis az a körülmény, hogy a kérdéses terület egyrésze a kataszteri felvételekben beltelek elnevezése alatt szerepel, irányadóul el nem fogadható, hanem az a kérdés, hogy a telek valóban olyan-e, mely mint a város fejlődési irányában fekvő, épitő teleknek vagy ipari czélokra alkalmasnak minősítendő; a fenforgó viszonyok figyelembevételével ítélendő meg. Ez esetben pedig az érdekelt felek előadása és a helvszinrajz, sőt magának a kisajátítást szenvedő szakértőjének megállapítása szerint is kétségtelen az, hogy Érsekújvár városa a vasúton tul, abban az irányban, ahol a kisajátitott ingatlanok vannak, nem fejlődik és ott házak építése vagy ipartelepek felállítása eddig meg nem kezdetett; de oly adat sem hozatott fel az eljárás során, melyből következtetés volna vonható arra, hogy azokra a telkekre vagy a szomszédban levő más területekre, építkezés czéljából a kereslet megindult, e szerint min-