Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIII kötet. (Budapest, 1912)

90 A m. kir. közig, bíróság pénzügyi osztályának határozatai. hanem annak azon tartalmából folyik, amely szerint az nem puszta hivatalos ténykedést tanusit, hanem a peres felek szóbeli előterjesztéseinek megörökítését ezélozza és így a felvételét a peres felek magánérdeke teszi szükségessé. A most kérdéses jegyzőkönyv az eljárási szabályok hivatkozott rendelkezése mellett kétségenkivül ily jegyzőkönyv, annak bélyegmentességéről tehát ez okból, de különösen az 1875. évi XVI. törvényczikk idézett 0. §-ában foglalt kijelentés folytán nem lehetvén szó, a panasznak helyet adni nem is lehetett. Kb. 12.357/910. P. sz. V. ö.: Kb. 13.846/909. P. sz. 'Gr. XVII. 86. 1.) 59. tétel. 5. pont. 161. A perben bizonyítékként felmutatott és becsatolt kereskedelmi levél illetékköteles akkor is, ha a per érdemi elintézés nélkül letétetik. — A feltételesen illetékmentes levélre vonatkozólag az illetéki díjjegyzék 59. tétele 5. pont második bekezdése csakis a budapesti áru- és értéktőzsde és a vidéki termény- s a gabonocsarnok választott bíróságai előtt folytatott pereknél jöhetne szóba, ellenben ha más bíróság előtt használtatik a kereskedelmi levél, ugy az illetéki díjjegyzék 59. tétele 5. pontjának az első bekezdése alkalmazandó, vagyis nem a perérték, hanem az ezen levélben foglalt jogügyletre nézve megállapított teljes illeték alá esik. (Kb. 1910. szept, 13. 26479/909. sz.) Hogy a perhez csatolt kereskedelmi levé] bélyegéért az az ügyvéd, aki azt csatolta, Ttlelőssegre nem vonható. Kb. 13 429/97. P. sz (Gr. V. 580. és Gl. X. 448. 1.) 65. tétel. 162. A királyi közjegyző a készpénzben fizetendő illeték alá eső olyan jogügyletet vagy okiratot, amely nem az ő közbenjárásával jött létre, abból az okból, mert az okiratot előtte a névaláírás hitelesítése végett vagy más ezélból felmutatták, az illeték kiszabása végett bejelenteni, illetőleg bemutatni nem tartozik. Kb.: Panaszos terhére az adóhivatal azért szabta ki a panaszolt bírságot, mert egy okiratot, amelyet a kiállító fél előtte, mint közjegyző előtt irt alá, illetékkiszabás végett be nem mutatott. A magyar kir. pénzügyigazgatóság pedig a bírságot fentartotta azzal az indokolással, hogy az illetéki díjjegyzék 65. tétele szerint a közjegyzőnek kötelessége az 1874. évi XXXV-ik törvényezikkben említett bármely ezélból előtte felmutatott vagy nála leteti s szabályszerűen nem bélyegzett iratokról leletet felvenni, vagy illetékezés végett az adóhivatalnak bemutatni s amennyiben ezt a kötelezettségét elmulasztaná, az 1881. évi XXXIV. törvényczikk 10. §. c)