Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIII kötet. (Budapest, 1912)

82 A m. kir. közig, bíróság pénzügyi osztályának határozatai. az igénynek az elbirálásától külön ítéleti illetéket követelni nem lehet. 2. Több meghatalmazott ügyvéd közül a beadványi illetékért csak az felelős, aki a beadványt ellenjegyzi. (19582/1910. P. sz. V. ö.: 24096— 909. P. sz.) (Gr. XVII. 75. 1.) 1880. XXXI. t.-cz. 141. A helyiérdekű vasutaknak az 1880. évi XXXI. törvény által biztositott illetékmentesség nem személyes, hanem tárgyi mentesség és az az előmunkálatok teljesítése végett kötött szerződésről szóló okiratra is kiterjed. (18730/1909. P. V. ö: Kb. 15182/909. P. sz.) (Gr. XVIL 80.1.) Ez a mentesség kiterjed a motorok és egyéb eszközök elhelyezéseit szolgáló forgalmi telek létesitéséhez szükséges ingatlan vételekre; úgyszintén azokra az engedményokiratokra, a melyekkel a helyiérdekű vasút az öt ál" lamsegélyként és postaszállitás fejében szerződésileg megillető összes évi járulékait a befektetési tőkének beszerzése czéljából valamely pénzintézetre engedményezte Kb. 6481/908. sz.; (Gr. XVI. 62. 1.) részvénytöke felemelése czéliából kibocsátott uj részvényekre az illetékmentesség ki nem terjed Kb. 4490/909. P. iGr. XVI. 62. 1.) 1883. évi VIII. t.-cz. 3. és 4. §§. 142. Magánjogi alapon szervezett papi nyugdíjintézet, a melynek czéljaira a papság járulékot fizet, az 1883. évi VIII. törvény 3. és 4. §§-ainak rendelkezései alá esik, vagyis a járulékok befizetésétől 1^2, a nyugdíj kifizetéséből pedig 1% illetéket tartozik készpénzben fizetni. ö Felsége a király nevében a magyar királyi közigazgatási biróság a gy.-i egyházmegyei papság nyugdíjintézetének illetékügyét, melyben a gy.-i magyar királyi adóhivatal az 1910. évi Ask. 3642. tételszám alatt 3083 korona 60 fillér illetéket szabott ki s ezt a gy.-i magyar kir. pénzügyigazgatóság 1910. évi október hó 29. napján 36241. szám alatt kelt végzésével helybenhagyta, a nevezett fél által beadott panasz folytán 1911. évi márczius hó 21. napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vévén, következőleg itélt. Kb.: A kereskedelmi törvény 498. §-a életbiztosításnak minősíti azt az ügyletet, amely által valaki ellenérték kikötése mellett bizonyos összeg fizetésére kötelezi magát olyképen, hogy a fizetési kötelezettség valamely személy élettartamától, egészségétől vagy testi épségétől tétetik függővé. A panaszos nyugdíjintézet alapszabályai szerint a gy.-i egyházmegyei papság részére, szolgálatképtelenség esetére rendszeresített nyugdijállomásokra való igény ellenében, az egyházmegye papjai tiszta jövedelmük után bizonyos évi járulékot fizetnek; az intézet tehát a papok szolgálatképtelensége esetére, tehát élettartamától egészsége és testi épségétől függően, az alapszabályok 2. §-ában részletezett nyugdijösszegek