Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIII kötet. (Budapest, 1912)

5* A m. kir. közigazgatási biróság közigazg. osztályának határozatai. A közintézetek fogalma alá sorozandók az ügyvédi kamarák is, mert az 1874: XXXIV. t.-cz.-ben körülirt hivatásuk és kötelességeiknál fogva közérdekű és bizonyos mértékben közhatósági jellegű tevékenységet fejtenek ki s igy kétségkívül közintézmény jellegével birnak. Ehhez képest tehát az ügyvédi kamaráknak mindazok az alkalmazottai, akiknek évi javadalmazása a 2400, illetve napibére a 8 K-át meg nem haladja, betegség esetére való biztosítás czéljából z illetékes kerületi munkásbiztositó pénztárnál bejelentendők, kivéve ha az 1907: XIX. t:-cz. 10. §-a értelmében a reájuk nézve érvényben álló szolgálati rendtartás szerint betegség esetén, illetményeik részükre a betegség kezdetétől számitva legalább husz héten át kijárnak. (K. M. 1911 szept. 13. 40338. VI. D. sz. határozata.) 47. Kötelező biztosítás alá csak azok az erdőőrök és erdőszolgák esnek, kik a gazdasági cseléd fogalma alá sorozhatók. (A T. M. 1911. évi 40,375 számú határozata.) 1907 : XIX. t.-cz. 12. §. 48. Újrafelvételi kérelem esetében munkásbiztositási kihágásoknál elsősorban az iránt kell az illetékes hatóságoknak indokoltan dönteniök, hogy a kérelemnek hely adandó-e vagy nem s csak ha ez irányban jogerős határozat van, lehet annak alapján a kihágási ügyet újból elbírálás alá venni. (A K. M. 1910. évi 40,327. számú határozata.) 49. A munkaadó azzal a tényével, hogy a pénztárnak ismételt felszólítása daczára a baleseti sérült kereseti kimutatását be nem küldi, kihágást nem követ el. A kihágást csak akkor követi el, ha a pénztár közegének helyszíni szemléje alkalmával megtagadja a kivánt adatok közlését. 50. A 1907 :XIX. t.-c. 20. §-a, illetőleg 92. §-a értelmében a vádlott mulasztásának az volt a következménye, hogy a pénztárnak jogában állott a tényállásról saját közegének a helyszínére és pedig vádlott költségére való kiküldése utján meggyőződni s a szükséges adatokat megállapítani. Csak ha vádlott ezen helyszíni szemle alkalmával tagadta volna meg a kivánt adatok közlését, akkor követte volna el az 1907 : XIX. t.-c. 190. §-ának d) pontjában meghatározott kihágását. (A K. M. 47170/911. VI. D. sz. határozata. Lásd A. Mb. H. 8/910. sz. határozatát. Gr. XVII. 655. 1.) 51. A jogosulatlanul igénybe vett betegségi segélyezés utján történt megkárosítás esetében az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár az 1907 : XIX. t.-c. 29. §-a értelmében pótjárulékot vethet