Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIII kötet. (Budapest, 1912)

A törvénytelen gyermek jogviszonyai. 139 nek végrehajtás utján kielégítését azonnal megkisérplhesse, függet­lenül attól, vájjon az alperes eleget tett-e a többször emiitett ok­iralban elvállalt kötelezettségének, vagy sem, az alperesnek joga lévér esetleg a végrehajtás megszüntetésére, vagy korlátozására irányuló keresettel érvényesíteni a javára szolgáló beszámításból eredő igényeit. C. 1911 febr. 21. 275/910. G. sz. V. ö. C. G. 194/909. 221. A birőság a gyámhatőságilag jóváhagyott egyezséget esak annyi­ban vizsgálhatja, vajion az egyezség a megtörtént gyámhatósági jóvá­hagyás ellenére mennyibon kötelező és mennyiben nem az. Joggyakor­latunk áPandóan elfogadja a házasságon kívül született gyermek ap­jának olyan kötelezését is, amelylyel tartási kötelezettségét megfelelő módon megváltja, ámde a házasságon kivül született gyermek atyja a magra el nem idegenithető kötelezettségének teljesítését esakis akkor és addig bízhatja saját természetes kötelezettségének föléledése nélkül és az aló! teljes szabadulással másra, amikor és ameddig ez a megbízott a tartás, nevelés és kiképzésnek ugyanolyan módon és mértékben tesz eleget, amilyen módon és mértékben erre a vélelmezett aoa a f ön forgó körülmények közt, saját vagyoni viszonyaihoz és az anya társadalmi állásához mérten a bíróság részéről kötelezhető lett volna. A gyermek­nek el nem idegeníthető igénye van különösen arra, hogy legalább keresőkénességének bekövetkezéséig, amely sajátos körülményeihez képest változó időpontban állhat be, vélelmezett atyja tartsa el vagyoni viszonyaihoz mérten. Tartás alatt pedig ,a közsegélyre szoruló 7 éven felüli gyermekek gondozásáról" szóló 1001: XXI. t.-cz. 3. §-ának he­lyes értelme szerint, a gyermek testi ellátását, erkölcsi nevelését és szellemi kiképzését kellvén érteni: a vélelmezett atyának kötelezett­sége nem szorítkozhatik immár a szükséges tartásnak a mértékére, hanem arra a gondozásra, amelyet a föntidézett hazai jogszabály ren­del, magától értetődvén, hogy e gondozás minősége a házasságon kí­vüli nemző vagyoni viszonyaihoz és az anya társadalmi állásához mér­ten különböző tartamú, mértékű és jellegű lesz. A kir. Cnria mint felülvizsgálati hiróság: A felperes felül­vizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítéletét fel­oldja és ezt a bíróságot utasítja, hoery tartson tárgyalást, álla­pítsa meg a kellő tényállást és ahhoz képest hozzon az összes per­költségek ki által viselésének kérdésére is kiterjedő uj Ítéletet. Indokok: A felperes felülvizsgálati kérelmében azt pana­szolja, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett meg, midőn a B) a. egyezséget érvényesnek fogadta el, holott azt az árva­szék kirendelte gryám nem mint ilyen kötötte meg, azt az egyez­séeet nem az illetékes árvaszék hagyta jóvá: a gvámot nem az illetékes árvaszék rendelte ki; a gyám nem is volt gyámul kirendel-

Next

/
Thumbnails
Contents