Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIII kötet. (Budapest, 1912)
Adóügyek. 95 rokat kis mértékben elárusító szőlősgazdákat is elárusitási engedély szerzésére kötelezi, mert ezek a törvények és illetve azoknak ezek az intézkedései a kereseti adót semmiképen sem érintik és nem szolgálhatnak alapul arra, hogy kereseti adó alá vonattathassék az a jövedelem, amely a kereseti adóról szóló törvény értelmében a fent kifejtettek szerint ennek az adónak nem tárgya. Az adófelszólamlási bizottság panaszolt határozatában a fennállott m. kir. pénzügyi közigazgatási biróságnak egy határozatára történt hivatkozás a panaszolt határozatnak fentartására kellő alapot szintén nem yujthatott. mivel az ily határozatok a jogforrások közé nem tartoznak. Kb. 23.185/910. P. sz. IV. oszt. kereseti adó. 168. A Magyarország erdélyi részeiben levő ágostai hitvallású evangélikus hitfelekezet lelkészei az általuk tizedkárpótlás fejében kapott értékpapírokból húzott jövedelmük után nem tartoznak IV. osztályú kereseti adót fizetni.*) Az e bíróság részéről 10.356/1909. P. és illetve 6563/1910. P. számok alatt elrendelt bizonyítási eljárások során beérkezett adatokból kitetszik, hogy panaszos benyújtott adóvallomási iveiben lelkészi járandóságait mind a három évre készpénzben 2775 korona 40 fillérben és földhaszonértékben 600 koronában vallotta, be, mind e két tételre nézve azt jegyezvén meg, hogy ezek a tételek adómenteseknek veendők, stólajövedelmét pedig az 1905. évre 155 korona 20 fillérben, az 1906. évre 114 koronában s végre az 1907. évre 84 koronában tüntette fel. Az adókivetés az 1905. évre 3530 korona 60 fillér alapján, az 1906 és 1907. évekre pedig 3489 korona 40 fillér alapján eszközöltetett. Panaszosnak panaszbeli igénye e kivetések ellen irányul. Mindenekelőtt a földhaszonérték az adóalaphoz hozzászámitandónak nem találtatott. És pedig nem találtatott ez hozzászámitandónak azért, mert az 1875: VII. törvényczikk 4. §-a szerint a gazdaságilag használt földterület földadó tárgyát képezi, és ezt a földadót az idézett törvényczikk 7. §-a, valamint az 1883. évi XLIV. törvényczikk 95. §-a értelmében, és pedig eltekintve a földadófizetésnek e kötelezettségére nézve netalán létrejött eltérő magánjogi megállapodástól is, a földterületnek tényleges birtokosa tartoz;k fizetni. Már pedig a haszonélvezettel terhelt ingatlannak adóját ily képen a m. kir. közigazgatási biróság pénzügyi osztálya *) Arra nézve, hogy a javadalomként élvezett földnek a hozadéka sem esik a IV. csztályu kereseti adó alá, lásd a közigazgatási határozatok gyűjteményének 1911. évi folyamában a 752. sorszámú elvi jelentőségű határozatot és a Kb. 15.430/906. P. sz. határozatot (Gl. X. 255. 1.)