Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VI kötet. (Budapest, 1912)

Sommás elj. 4. §. 15 Ha a peres fél az eredetileg követelt pertárgy, nevezetesen ingatlan helyett, ennek csak a per folyamán történt megváltoztatása miatt is csak a felebbezési eljárás folyamán kárpótlást követel, a felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából nem az eredetileg követelt pertárgynak, t. i. az ingatlannak értéke, hanem a kárpótlás összege irányadó. (Marosvásárhelyi tábla 1899 november 14-én 10. sz. a. hozott határozata.) Az 1893: XVIII. t.-cz. 1. §-ának 5. 1) pontja alá eső perekben a felebbvitel megengedhetöségének megállapítása szempontjából, a kereset tárgyának értékéül, a visszabocsátani kért ingatlan évi használatának egyenértéke, évi bére veendő. (Győri tábla 1900 november 27-én hozott 28. sz. határozata.) Ingatlanok iránti perben az elvont haszon czimén követelt kárigény a járulék jogi természetével birván, a pertárgy értékének megállapításánál jelentőséggel nem bír. (Kolozsvári tábla 10/1899. sz. a.) Az a körülmény, hogy felperes a per tárgyával kapcsolatban az előzetes birói szemle költségének megtérítését is követeli, a per tárgya értékének meghatározásánál számításba nem jöhet, mert ez a költség nem önálló kereseti tárgy, hanem csak mint a követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerült költség, járulékos természetű. (Budapesti tábla 1898 márczius 15-én G. 328. sz. a. T. III. k. 179. 1.) A S. E. 4. §. utolsó bekezdése szerint azokban az ügyekben, amelyek a per tárgyának értékére való tekintettel tartoznak sommás eljárás alá, a per tárgyának értéke a felebbviteli eljárás során sem, annál kevésbé pedig a perújítás során sem tehető magasabbra, mint a S. E. 1. §. 2., 3. pontjaiban meghatározott értékhatár, kivéve, ha a felebbviteli bíróság által az a kérdés döntendő el, hogy az ügy sommás eljárás alá tartozik? (Curia 1907 május 4. I. G. 115/1907.) A kereseti tárgy értékének megállapításában az áruk vételárán felül keresetbe vett szállítási költség és raktárdíj, mint a követelés járulékai számításba nem vehetők. (Curia 1902 szeptember 18-án G. 189. szám alatt.) Esetleges kereseti kérelem esetén, a birói hatáskör szabályozása szempontjából csakis az első, a főkérdés lehet irányadó; vagylagos kereseti kérelmek esetén, az a kérelem lesz irányadó, amely kérelemmel igényelt pertárgy értéke magasabb. (Marosvásárhelyi T. 1910 aug. 10. G. 181/2).