Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

50 1881. LIX. t.-cz. 4. §. állit, át nem dolgoz, olyanok tovább eladásával nem foglalkozik, tehát sem ipari munkát nem végez, sem kereskedést nem folytat. Ennélfogva az alperesek mozgófényképszinház vállalatánál alkalmazott felperes nem iparossegéd, s igy őt az alperesekhez füzö szolgálati viszonyból származtatott követelése sem tartozik az 1884. évi XVII. törvényczikk 176. §-ában meghatározott előzetes iparhatósági eljárásra, hanem az afelett való eljárás és döntés a magánjogi követelések megbirálására általánosságban hivatott rendes biróság hatáskörébe tartozik. Az iparhatóság és az iparfelügyeleti békéltető bizottság között fölmerült hatásköri kérdés elbirálása nem tartozik a hatásköri biróság elé. (Hatásköri biróság 1909. május 10. 48/1908. sz.) Ha a gazdasági munkavállalkozó és munkásai közt létrejött szerződésből származtatott követelések elbírálásánál az 1899: XLII. t.-cfc. szabályai az irányadók s e szerződés az idézett törvény 11. §-ában meghatározott alakszerűségek betartása nélkül köttetett, ennélfogva az ugyanerre a szerződésre alapitott követelés megbirálása az 1899. XLII. t-cz. 18. §-a értelmében a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri biróság 1909 június 7-én, 30. sz.) A betegsegélyző pénztárnál bejelenteni elmulasztott iparossegéd kórházi ápolási költségének megtérítése iránt indított eljárás utolsó fokon is a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri biróság 1908 9/1908. sz.) A hatásköri biróság a felmerült vitás kérdés eldöntését a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozónak mondotta ki a következő okokból: A jelen esetben az a vitás kérdés döntendö el, hogy egy ipari alkalmazottnak kórházi ápolási költségeivel terhelhető-e annak volt munkaadója azon az alapon, mert az 1891. évi XIV. törvényczikk 26. §-ának rendelkezése ellenére a biztositásra kötelezett volt alkalmazottját a betegsegélyző pénztárnál bejelenteni elmulasztotta. Az 1891. évi XIV. törvényczikk fent idézett szakaszában a munkaadónak ilyen mulasztását kihágásnak minősiti s akként rendelkezik, hogy a mulasztó munkaadó a kihágásért reá szakadó büntetésen felül tartozik az alkalmazott munkába lépésének napjától a bejelentés tényleges megtörténtéig, illetve a bejelentés elmulasztásának megállapításáig terjedő időre eső járulékokat sajátjából kifizetni és azon felül a bejelenteni elmulasztott biztositandónak a bejelentés előtt bekövetkezett betegségéből eredő költ-