Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

1881. LIX. t.-cz. 4. §. nyereség 3%-át kapja; e szerint nem szenvedhet kétséget, hogy az üzleti nyereségben való részeltetése is fizetés gyanánt jelentkezik, s hogy a közte és alperes czég között fennálló kölcsönös kötelezettség teljesítésére vonatkozó kérdések az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §. értelmében a felhivott t.-cz. 141. §. rendelkezéséhez képest alakitott ipari hatóság által döntendők el, mely rendelkezés az idézett t.-cz. 92. §-ánál fogva felperesre is alkalmazandó. (Guria 1897 október 14-én. I. H. 32. sz. a.) Felperesek nem lévén az alperesi részvénytársaságnak segédei vagy kereskedelmi alkalmazottjai, hanem egyének, akik az alperessel önálló vállalatra, nevezetesen meghatározott időn át személyesen teljesítendő művészeti működésre szerződtek, az ő működésükért részükre szerződésileg kikötött dij iránti kereset nem tartozik az iparhatósági eljárás alá. (Curia 1898 október 28-án 382. sz. a.) Az iparhatóság békéltető bizottságának határozatával meg nem elégedő félnek csupán az a joga áll fenn, hogy igényét a törvény rendes utján érvényesíthesse, következőleg a polgári per útjára csak a magánjogi igények iránti határozathozatal van fentartva, azt azonban a polgári biróság felülbírálni nincs jogositva, hogy az iparhatóság saját hatáskörében jogosan járt-e el vagy sem. Az alperesek (kőművesek) felperes kőműves vállalkozót az ipartestület békéltető-bizottsága előtt saját járandóságaik kifizetése iránt beperelték és ott járandóságaik megitéltettek. Most már a felperes perelte be az alpereseket az iránt, hogy az ipartestület békéltető-bizottságának határozata hatályon kivül helyeztessék. A felebbezési biróság az iparhatóság határozatát hatályon kivül is helyezte, abból az okból, hogy a kérdés, a peres felek viszonyainál fogva, nem tartozik a békéltető-bizottság hatáskörébe. A m. kir. Curia: a felebbezési biróság Ítéletét feloldotta. Indokolás: Anélkül, hogy vita tárgyává tétetnék, vájjon a mennyiben megállapítási keresetnek helye lehetne tartoznék-e felperes keresete sommás útra, a felebbezési biróság nyilván téves álláspontra helyezkedett, amidőn felperesnek arra irányzott keresetét, hogy az iparhatósági békéltető-bizottság határozata hatályon kivül helyeztessék, megállapítási keresetnek fogadta el, és ekként bírálta meg, mivel itt már nem valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének kérdése, hanem az képezi döntés tárgyát, hogy az alperesek által követelésbe vett összeg őket jogszerűen megilleti-e avagy sem? De tévesen alkalmazta a felebbezési biróság az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-át is, midőn az abban foglalt rendelkezések alapján megengedhetőnek találta, hogy az iparhatósági békéltető-bizottság határozata bírói uton abból az okból tétessék hatályon kivül, hogy a vitás kérdés nem tartozik az ipar-