Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

6 1881. LIX. t.-cz. 4. §. A rendes bíróság a közadók fennállása vagy fenn nem állása tekintetében bíráskodni hatáskörrel nem bir, ekként nem blr hatáskörrel u felett sem dönteni, hogy a kir. kincstár javára közadótartozás biztosítására kieszközölt zálogjog magánjogi tekintetben érvényesen vagy érvénytelenül lett-e bejegyezve. (C. 1909 július hó 8-án 2524.) A feljelentés vagy tettenérés folytán kiszabott birság a pénzügyi hatóság által részben, sőt egészben is elengedhető lévén, és a harminezud-hivatali utasítás ily esetben, valamint a birság részbeni vagy egészbeni behajthatatlanná válása esetében is a feljelentő vagy tettenérő részére — de csak netaláni — külön jutalom engedélyezését és megállapítását a felsőbb pénzügyi hatóság részére tartván fenn: a pénzügyi hatóságok elhatározásától függő ily jutalom iránti igény magánjogi igénynek nem tekinthető. (Curia 1906 febr. 1. 218. sz. a.) Hatáskör megállapítása közadó-tartozás biztosítására bekebelezett zálogjog törlése iránt indított ügyben. (Hatásköri bíróság 1908 17. szám.) A hatásköri bíróság a s—i királyi pénzügyigazgatóság, illetve N. vármegye közigazgatási bizottsága és a m—i kir. Ítélőtábla között felmerült fenti hatásköri összeütközési esetben az eljárást a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozónak mondotta ki a következő okokból: Az 1883. évi XLIV. törvényezikk értelmében a közadókövetelések fennállásának elbírálására fokozatos felebbvitel mellett közigazgatási útra tartozik. Az 1889. évi XXVIII. törvényezikk 8. §-ának 1. b) pontja szerint pedig a közadó biztosítására bekebelezett zálogjognak törlését, akár a téves bekebelezés, akár a követelés megszűnése, tehát bármely okból fenn nem állása következtében, az illetékes kir. pénzügyigazgatóság rendeli el, amely hatóság határozatát az id. törvény 12. §. 1. pontja szerint a törvényhatósági közigazgatási bizottság és az 1896. évi XXVI. törvényezikk 1. §-a s a 82. §. 1., 2. pontja értelmében a jogvitát végérvényesen eldöntve, a királyi közigazgatási bíróság jogosult felülbírálni, az utóbb idézett törvény 18. §-a szerint pedig közigazgatási birói eljárás befejezése után nem lehet a törvény rendes utján orvoslást keresni. Nem állapitható meg a hatáskör ebben az ügyben az 1881. évi LIX. törvényezikk 6. §-a és az 1893. évi XVIII. törvényezikk 1. §-a alapján, mert az idézett törvényekben általánosságban megjelölt hatáskör nem terjedhet odáig, hogy ez alapon a birtokbiróság a más kivételes törvényrendelkezésekkel a közigazga-