Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

84 Ker&skedelmi jog. 173. Az a körülmény, hogy az elhallgatott tűzkár nem a bizto­sított terményeket és azt az épületet érte, melyben a termények voltak, a biztosítás érvénytelenségét meg nem szünteti, mert % feltett kérdés, melyre a biztosított „nemmel" felelt, arra vonatkozott, hogy szenve­dett-e egyáltalán tűzkárt s mert az elhallgatott tüzeset akárhol történt is, a koczkázat elvállalása szempontjából mindig lényeges, mivel az1 ajánlattevőnek személyes megbízhatóságát is befolyásolhatja. (Curiai 1901 márczius 20. 1045/1900.) 174. A tűzbiztosításra ajánlott terményekben szenvedett jégkár­nak elhallgatása a K. T. 474. §-a alapján a tüzkárbiztositási szerződés érvénytelenségét vonja maga után. ítélőtábla: A K. T. 474. §. rendelkezése szerint csak fontos­ságuknál fogva a biztosítás elvállalására befolyással biró körül­ményeknek a biztositó előtt való elhallgatása jogosítja fel az utób­bit arra, hogy utóbb a szerződés érvényességét megtámadhassa, már pedig az a körülmény, hogy a learatott termények voltak-e jégkár ellen biztosítva, a tűzvész ellen irányuló biztosítás megkö­tésénél, mint amely körülményből a koczkázat kisebb vagy na­gyobb fokára mi következtetés sem vonható, egyáltalában kö­zömbös. Nem ilyen azonban az a körülmény, hogy érte-e, s ha igen, mily mértékben a tüz elleni biztosításra ajánlott terményeket tény­leg jégverés; mert habár az esemény beállta esetén a kár mennyi­ségének s a biztosított termény hozamának bizonyítása a biztosí­tott feladatát képezi, mégis: minthogy a jég által vert és igy a re­ménylett hozam egy része tekintetében már megsemmisült termény fentartásához annak tulajdonosát már kétségkívül csekélyebb ér­dek fűzi, mint az olyan terméshez, melynek még teljes hozama be­szedésre vár, a biztositó erre, a koczkázat mikénti elvállalására befolyással biró körülményre a szerződés megkötésénél tudvale­vően tekintettel van; s igy a kérdésnek az a része, hogy a biztosí­tásra felajánlott termés után az ajánlattevő részesült-e, s ha igen, mily mértékben jégkár után kártalanításban, általában véve lé­nyegtelen körülményre irányitónak nem tekinthető. Curia: Indokaiból helybenhagyta, stb. (1900 november 15 702/1900. szám.) 175. Korábbi tüzesetek a biztosítás elvállalására nézve eléggé fon­tos körülményt képeznek akkor is, ha azok előidézése körül a biztosí­tottat legkissebb mulasztás sem terhelte. Azok elhalgatása tehát meg­állapítja a közlési kötelesség megsértését. (A budapesti királyi ítélő­tábla, mint felülvizsgálati bíróság 1905 április 7. II. G- 20/1905.)

Next

/
Thumbnails
Contents