Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

78 Kereskedelmi jog. Ebből folyólag megtámadható a szerződés érvényessége akkor ís, ha a halált okozó és azon betegség közt, melyet a biztosított elhallgatott, vagy a melyben korábban gyógykezeltetett és a melyre nézve a gyógykezelés alatt léteit hallgatta el, semmi összefüggés nincsen. (1887 nov. 3. 792. sz.) = Ugyanígy: C. 1^86. nov. 3. 636. sz., 58/1881. sz., 3597/1879. sz. 767/1877. sz. 151. A megtámadási jog gyakorlásának nem előfeltétele a biztosítottnak rosszhiszeműsége. K. és V. tvsz.: Nem vétethetett figyelembe felp. azon érvelése, hogy a biztositott a Pátria biztositó társaságnál benyújtott ajánlatának elfogadásáról vagy elutasitásáról nem értesíttetett, s hogy a biztositási szerződés megkötése egyszerűen abbanhagyatott, következve az ajánlat visszautasításáról tudomással nem birván, az iránt, hogy ajánlata elutasittatott-e vagy sem, nem nyilatkozhatott, de másrészt abbahagyott biztositási ügylet felemlitésének fontosságot nem is tulajdonithatott; mert azon esetre is, ha a biztositott ajánlatának elutasitásáról nem értesitett, nem lehetett volna a feltett kérdésre válaszolólag elhallgatni azt, hogy biztositási ajánlatot tett, azonban az ajánlat s illetve a biztositási ügylet megkötése abbanhagyatott, s mert valamely a biztositás elvállalására nézve fontos ténykörülménynek, bár jóhiszemüleg történt elhallgatása az ebből származó törvényes és szerződési jogkövetkezményekre nézve befolyással nincsen. C: Hh. (1885 okt. 13. 358. sz.) Hasonló C. 1177/81., 406/80. 152. A megtámadhatatlanság kifogását nem érvényesítheti a biztositott körlevelek és hirlapi közzétételek alapján. Bpesti T.: Ha való volna is az, hogy alp. 1895-ben körlevélileg és hirlapilag közzétette, hogy a nála kötött biztositási ügyleteket, ha azok már 5 éven át fennállottak, öngyilkosság esetében is érvényeseknek ismeri el, abból a körülményből felp. jogigényt nem származtathat, mivel felp. maga sem állittja, hogy alp. ily tartalmú értesítést hozzá is intézett, hogy tehát a biztosítottat a vitatott kedvezményben részesitette volna, a felismerhetőleg többek irányában egész általánosságban tett ily felhivások és értesítések pedig a felek között szerződéses viszonyt meg nem állapítanak. C: Hh. (1902 okt. 21. 847/901. sz.) 153. Nem vehető figyelembe az a védekezés, hogy a valótlan feleletet nem felperes, hanem jogelőde tette, mert ez nem zárja ki, hogy az érvénytelenség kifogása sikerrel érvényesíttessék. (Curia 1893 jun. 7. 1250/892. szám.)