Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

68 Kereskedelmi jog. 473. §. 134. A biztosításban pótdíj kiköthető, de ez nem haladhatja meg a kártérítési összeget. (Curia 1899 október 19. 1705. szám.) 135. Ha oly szokás bizonyittatott, hogy a biztosító társaság postatakarékpénztári befizetési lapok utján szedi be a biztosítási dijat, ugy a társaság a biztosított késedelmének bizonyítására nem csak azt tartozik kimutatni, hogy a megfelelő befizetési lapot, illetve felszólítást a biztosítottnak elküldötte, hanem azt is, hogy ez azt kézhez is vette. (M. kir. Curia 562/908—1909. február 10.) 136. Külön megállapodás hijján a biztosítási összegről szóló nyugta bélyegilletékét a biztosító tartozik viselni, miért is ezen illeték összege a biztosítási összegből le nem vonható. Keresk. és vtótsz.: Alp. a biztosítási összegbe beleszámítani kívánta az általa fizetendő 1 százalék illeték fejében 237 dinárt. Az illetékre vonatkozólag az 1883: VIII. t.-cz. 4. és 10. §-ának rendelkezései, amelyek a biztosító-társaságnak illetékfizetési kötelezettségét az általuk fizetett biztosítási összegek után megállapítják azzal, hogy a nyugták további illeték alá nem esnek, magukba véve még nem döntik el azt a kérdést, hogy a feleket egymásközt az illeték megtérítése vagy áthárítása tekintetében minő jogok és kötelezettségek illetik. E kérdés eldöntésénél tehát külön megállapodás hiányában, mint a jelen esetben is, ha a kötvény feltételei a tekintetben nem intézkednek, a felek magánjogi viszonyának tartalma jön tekintetbe. A kötvény főszövege felett „Wichtige Notiz" czim alatt van ugyan egy határ ozmány, mely szerint „portó és bélyegköltségek a befizetőt terhelik"; ez a kikötés azonban a megelőző szövegre vonatkozásban csak az idézett t.-cz. 3. §-a szerint a biztosítási dijak után a biztosító által fizetendő illeték áthárítására vonatkozik, de nem terjeszthető ki a biztosítási összeg utáni illetékre. A jelen esetben a felek jogviszonyának tartalma az, hogy felp.-t, mint a kedvezményezett jogutódját követelési jog illeti a biztosított összegre s ugyanazt alp. megfizetni tartozik. Miután azonban a fizetést az adós jogszabály szerint csak megfelelő nyugta ellenében tartozik teljesíteni, kérdés, hogy általában a hitelezőnek nyugtaadási kötelezettségéből következik-e az is, hogy a nyugtakiállitás költségét jelen esetben az azzal járó vitás illetéket is ő tartozik-e viselni? Lásd a 485. §-nál közölt eseteket.