Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)
66 Kereskedelmi jog. 131. Az olyan szerződési kikötés érvénytelen, hogy az első két évre járó dij az osztatlan első díjrészletet képezi. (Curia 1899 deczember 28. 970.) Hasonló C. 322/97. 132. Az esemény bekövetkezte után a követelésnek engedményezése meg nem tiltható. K. és V. tsz.: Alp. kifogást tesz felp.-nek kereshetőségi joga a kereseti váltóban a tüzkárbiztositásnak első és második évére járó ellen, aki mint engedményes lép fel, mert az általános bizt. feltételek 17. §-a értelmében a kötvényből folyó jogok engedményezése vagy elzálogosítása csak az ő Írásbeli beleegyezésével érvényes, ő pedig az engedményhez hozzá nem járult, sőt az ellen tiltakozott. Ámde a biztositóra nézve a kötvényből folyólag a biztosítottat vagy a kedvezményezettet megillető jogoknak csak a szerződés tartama alatt való engedményezése vagy elzálogosítása birhat jelentőséggel, míg a biztosítási szerződésből a biztosító ellen származó igényeknek már az esemény bekövetkezte utáni engedményezése a biztosító érdekeit nem érinti. A bizt. feltételek 17. §-ának emiitett rendelkezését tehát csak ugy lehet magyarázni, hogy az csupán a szerződés tartama alatt, az esemény bekövetkezte, előtt való engedményezésre és elzálogosításra vonatkozik. És külömben is a biztosító fizetési kötelezettségének az esemény bekövetkeztével való beállta folytán a biztosító a biztosítottnak vagy a kedvezményezettnek adósává válik, az olyan kikötésnek pedig nem lehet joghatálya, mely a hitelezőt eltiltja a követelési jogának gyakorlásától s különösen attól, hogy követelését másra átruházza. Bpesti T.: Hh. indokaiból és azért, mert a végreh.-törv. megengedi a végreh. szenvedő követelésének nemcsak lefoglalását, hanem átruházását is, tekintet nélkül arra, hogy annak átruházása szerződésileg kizáratott-e vagy nem, ez pedig magánjogunknak azon szabályán alapszik, hogy a követelések átruházását totta, hogy a kereseti követelés behajtása tekintetében felp.^en és az engedményezőn kivül más is érdekelve volna, tekintve tehát azt, hogy az engedményező az engedménynyel hozzájárult ahhoz, hogy felp. a kereseti követelést a maga nevében és a maga javára érvényesítse, alp.-nek jogos érdeke nem lehet és igy joga nincs ahhoz, hogy felp. kereshetőségi jogát kifogásolja. C: Hh. (1904 január 19. 54/903. szám.)
