Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

52 Kereskedelmi jog. vény 60 napon belül egy végleges kötvénynyel kicseréltetik, ha pedig alperes az ajánlatot jóvá nem hagyná, erről felperes haladéktalanul értesittetik, az ideiglenes biztosítás hatályát veszti és a befizetett dij az ideiglenes kötvény visszaadása mellett visszatérittetik. A felperes által vitatott azon föltétel kikötését tehát, hogy az ajánlat hatályát veszti, ha a végleges kötvény felperesnek 00 nap alatt nem kézbesittetik, sem az ajánlatnak, sem az ideiglenes kötvénynek előbb idézett tartalma nem foglalja magában. ítélőtábla: Az eredetben meglevő 1893 deczember 14-én kiállított ideiglenes kötvényben kiköttetett, hogy alperes a felperes ajánlatának elfogadása esetére az ideiglenes kötvényt, melynek hatálya csak keltétől 60 napra, .1895 február 14-ig terjedt ki, ezen 60 napon belül végleges kötvénynyel fogja kicserélni és igy az ajánlatnak megfelelő biztosítási szerződés' érvénye a végleges kötvény felperes kezéhez leendő kiadásához, mint feltételhez köttetett. Minthogy pedig felperes tagadásával szemben alperes azt, hogy a végleges kötvényt az ideiglenes kötvényben kikötött napon belül felperes birtokába juttatta, bizonyítani meg sem kísérelte. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyta. Cl902 október 29. 625. sz. Azonos 141/1902. sz.) 99. A kötvényre gyakorolt megtartási jog a kézi záloggal egyenlő hatályú (O. 1898 január 18. 2401/1897. sz.) 100. Érvénytelen a biztosítási szerződés, ha a kötvény nem tartalmazza a biztosítási tárgyak határozott és szabatos megjelölését. Kassai T.: Biztosítási dijak csak érvényesen létrejött és felek között feltétlen, a Kt. 469. §. 2. pontjának megfelelő, a biztosítási tárgyak határozott és szabatos megjelölését tartalmazó biztosítási szerződés nem is létesülvén, ebből az ügyletből felperes jogot a Kt. 465. §-ának 3. pontia értelmében sem érvényesíthet. (1895 jun. 12. G. 28. sz.) 101. Ha a biztosított az általa fizetendő évi dij mennyiségét nem tudta, egyik leglényegesebb feltétel iránt felek között megállapodás nem létesülvén, a szerződés jogérvényesen megkötöttnek nem tekinthető. B. T. 1901 márcz. 21. II. Gr. 20. =J Ellentétesen C. 1886. márcz. 26. 642. sz., mely ily esetben kötelezte a biztosítottat díjfizetésre, amidőn utóbbi a biztositóra bizta a dijnak meghatározását. C. 1896. máj. 10. 1532/95. sz. a. kimondja azt az elvet, hogy ha a kötvény nagyobb díjösszeget tartalmaz, mint aminő' az ajánlatban köteleztetett, a biztosítási szerződés létre jöttnek nem tekinthető.