Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

44 Kereskedelmi jog. bízottja a tekintetben, hogy az ajánlatban foglalt különféle fizetési módozatok tekintetében a biztosítottal megállapodásra jusson. Curia: Helytelen az alsóbiróságok Ítéleteinek az a jogi megállapítása, hogy a felperes ügynökének R. I.-nek az az eljárása, hogy a C. a. ajánlatot nem a létrejött megállapodásnak megfelelően töltötte ki, a jelen esetben az alperes terhére esik. Mert általánosságban nem áll az, hogy a biztosítási ügynök a kitöltetlenül átvett ajánlat kitöltése tekintetében rendszerint a biztosított megbízottjának tekintendő. A jelen esetben ugyanis, az alperes a C) a. biztosítási ajánlatot a díjfizetési kötelezettségre nézve az abban foglalt háiomféle fizetési módok kettejének kitörlése és igy a választott fizetési mód kitüntetése nélkül irta alá és az ajánlat igy is jutott a felperes társaság birtokába, ezt a kitörlést, illetve kitüntetést R. I. ügynök vállalta magára olykép, hogy abban VA évenkinti díjfizetési kötelezettség lesz kitüntetendő. Az eljárt ügynök a tekintetben, hogy nem megállapodásszerüen járt el, hanem az ajánlatban a választott fizetési módozatot ki nem tüntetvén, ennek kitüntetését a felperes társaság igazgatóságára bizta, nem tekinthető az alperes megbízottjának és ebbeli eljárásának joghatályai nem alperest, hanem felperes társaságot terhelik, mert ebben az esetben R. I., mint a felperes társaságnak ügyletek szerzésére megbízott ügynöke, minden esetre megbízottnak tekintendő arra, hogy a C) a. biztosítási ajánlatban foglalt különféle fizetési módozatok tekintetében a biztosítottal megállapodásra jusson. (1902 október 1. 781/901. sz. a.) 79. A biztosítási ügynök, akkor, ha az ajánlat a biztosítási díj összege tekintetében felvilágosítást nem tartalmaz, nemcsak jogosított, de köteles az ajánlattevőnek a biztosítási díj összegére nézve tájékozást adni; a miből folyóan az e részbeni megtévesztése a biztosítottnak a biztosító terhére esik. Curia: Kétséget nem szenved, hogy alperes mind a két biztosítási ügylet után fizetendő biztosítási dij összege tekintetében nevezett ügynökök által megtévesztetett. Ez a megtévesztés pedig jelen esetben a felperes részvénytársaság terhére esik, mert a biztosítási ügynök akkor, ha, mint a jelen esetben, az ajánlat a biztosítási dij összege tekintetében felvilágosítást nem tartalmaz, nemcsak jogosult, sőt köteles az ajánlattevőnek a biztosítási dij összegére nézve az e részben hozzá intézett kérdésre felvilágosító tájékoztatást adni s a biztosítási ügylet lényeges feltételei tekintetében biztos tájékozást nyújtani, s ennek megtörténte esetében erről az írásbeli biztosítási ajánlatok gyűjtésével az őt megbízó biztositót értesíteni; ha tehát az ügynök az alperesnek e részben hozzá intézett kérdésére azt a felvilá-