Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

16 Kereskedelmi jog. jogszabályok értelmében nem kötelezhető (Kt. 505. §. 3 pontja), ennek nem az a következménye, hogy a biztosítási dij tőle per # utján követelhető, hanem az, hogy a biztosított fél szövetkezeti tagsága is megszűnik, lévén ez a szövetkezeti tagság a biztosítási szerződés fennállásával szoros kapcsolatban. Minthogy pedig a követelt összeg nem első díjrészlet, hanem visszatérő időszakokban fizetendő biztosítási dij és minthogy a Kt. 505. §-a 3. pontja értelmében a díjfizetés elmulasztásának az a következménye, hogy a biztosítási szerződés hatályát veszti, de a dij fizetésére a biztosított fél nem kötelezhető: alp.-t a kereseti követelés megfizetésére kötelezni nem lehetett. Nem tesz az itt különbséget, hogy az alapszabály 5. §-a értelmében az egész első évi biztosítási dij alp. szövetkezeti üzletrészét képezi, melyért alp. a 12. §-a szerint szavatossággal tartozik; mert a kereseti követelésnek biztosítási dij jellegét az a körülmény, hogy azt a felp. alapszabályai üzletrésznek minősiti, meg nem változtatja, a miből folyólag a biztosítási díjfizetési kötelezettség megszűntével eo ipso megszűnik alp.nek ugyanezen biztosítási dijak, mint üzletrészért vállalt szavatossága is. Ezeknél fogva felp.-t keresetével elutasítani kellett. Bpesti T.: Az elsőbiróság ítéletét a Kt.-nek az életbiztosítási szerződéseknél nem alkalmazható 472., 477., 485. §-ára való hivatkozás mellőzésével és a Kt. 472. §. helyett az 507. §. felhívásával, indokai alapján hh. C: Hh. (1904. jun. 1. 1038/903. sz.) 25. A férjével közös háztartásban élő nő biztosithatja a férj tulajdonát képező házat, mert a hitvestársi viszonyból folyólag ő a férj vagyonának fennmaradása tekintetében érdekelt. (Curia 1896 szeptember 9. 163. szám.) 26. Közös háztartásban élő házasfelek által a férj nevére kötött biztosítási szerződésből az utóbb bekövetkezett különválás esetében a nő a maga tulajdonához tartozó tárgyakban beállott kárnak megtérítését a saját nevében igényelheti. (M. kir. Curia 799/908. sz. — 1909. február 19.) 27. A feleség házának a férj nevére szóló biztosítása daczára a biztosítási összeg a feleséget illeti. Bpesti T.: Felp.-t elutasítja. Indokok: Az E) alatti biztosítási okmány az F) alatti szerint nem az igénylő, de a végrehajtást szenvedett részére lett átirva. Igaz ugyan, hogy a ház, melyre a biztosítás vonatkozik, nem a végrehajtást szenvedő, de az igénylő tulajdona. Ebből azonban egy-