Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

138 Kereskedelmi jog. saság kárbecsüjében meg nem nyugszik, ebben az esetben azonban a biztositott fél az első kárbecsüben megnyugodott; arra az esetre pedig, ha a biztositó-társaság a kárbecsüt felülvizsgáltatja és azon felülvizsgálás eredményében a biztositott meg nem nyugszik, a biztosítási feltételek 11. §. ki nem terjed. (Curia 1902 szeptember 23. 40/1902.) 298. A bizt. feltételek 25. §-a értelmében megejtett szakbizottsági becsléssel szemben a biztositott jogositva van kárát más módon is bizonyítani, ha a szakbizottság becslése hiányos volt. A pótlólag meghallgatott szakértőknek, ha nem is saját észleletük, de az előbbeni szakbizottsági eljárás adataira alapitott véleménye birói figyelembe vehető. (Curia 1899 május 2. 202/1899. sz.) 299. Ha az alp. bizt. társulat kárbecslője a kár mennyiségét már megállapította, a szakbizottságnak az a véleménye, hogy kár egyáltalán nem volt — a bizt. felt. 25. §-a értelmében figyelembe nem jöhet s a társulatot a kárbecslő becsüje kötelezi. Az alperesre nézve az általa kiküldött kárbecslő által eszközölt becslés eredménye, amennyiben azt a biztositási feltételek 24., §-ának megfelelőleg felül nem vizsgáltatta és esetleg helyre nem igazította, kötelező, már pedig alp. nem is állítja, annál kevésbbé bizonyítja, hogy a megbízottja által a 2 •/. alatti szerint megejtett kármegállapitásnak felülvizsgálását és helyreigazítását maga részéről szintén kívánta, és ennek a szakbizottság megalakításakor, vagy a szakbizottsági eljárás foganatosítása előtt kifejezést adott volna, az elsőbiróság tehát helyesen állapította meg, hogy a fennforgó esetben a szakbizottsági eljárás rendeltetése csak az lehetett, hogy az alperes megbízottja által megállapított és a felperes által felszámított kár keretében döntse el a kár összegének vitás kérdését. (Curia 1897 márczius 2. 798/1896. sz.) 300. A biztositási feltételekben mindkét felet egyaránt kötelező szakbizottsági eljáráshoz a biztositott megidézése még akkor is szükséges, ha a biztositási feltételekben ily irányú kötelezettség kifejezetten nem is foglaltatik; az e nélkül megtartott szakbizottsági becsű szabálytelen és mellőzendő (abban az esetben, ha e miatt a biztositott jogsérelmet szenvedett.) (Curia 1904 október 25. 1032. sz.) 301. A szakbizottság iránti megállapodás mindkét szerződő félre egyaránt kötelező ugyan, de az egyik fél becsbirájának visszalépése folytán csonkán maradt s az adott halasztás daczára működését folytató