Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

132 Kereskedelmi jog. 282. A biztosítási kár megállapításának módja iránti megállapodás csak abban az esetben zárja ki, hogy a biztosított kárát egyéb módon is bizonyíthassa, ha abból minden kételyt kizáró határozottsággal kitűnik, hogy a kármegállapitásnak ez a kikötött módja mindkét félre nézve kötelező batályu, vagyis hogy adott esetben nemcsak a biztosított köteles kárát kereskedői könyveivel kimutatni, hanem az igy kimutatott kárt a biztosító is köteles megállapítottnak elfogadni. A bizonyítás kérdésében helytelen alperesnek az az álláspontja, hogy az általános biztosítási feltételek 13. §-ának 3. bekezdése értelmében felperes elsősorban csak üzleti könyveivel bizonyíthatná a tüz folytán megsemmisültnek állított ingók nemét s mennyiségét és egyéb bizonyítékait csak abban az esetben lehetne figyelembe venni, ha a könyvek a tüz folytán szintén megsemmisültek vagy — mint felperes állítja — a tüzeset alkalmával elvesztek volna. A K. T. 481. §-a értelmében a biztosító és biztosított kölcsönösen megállapodhatnak ugyan a kárnak máskép való megállapítása tekintetében, tehát abban is, hogy a kárt rendesen vezetett kereskedői könyvekkel kell kimutatni. De ez a megállapodás csak abban az esetben zárja ki azt, hogy a biztosított kárát egyéb módon is bizonyíthassa, ha abból minden kételyt kizáró határozottsággal kitűnik, hogy a kár megállapításának ez a kikötött módja mind a két félre nézve egyaránt kötelező hatályú, vagyis, hogy nemcsak a biztosított köteles kárát kereskedői könyveivel kimutatni, hanem az igy kimutatott kárt a biztosító is köteles megállapitotnak elfogadni. A csatolt biztosítási kötvényben foglalt általános biztosítási feltételek 13. §-ának 3. bekezdése pedig ugy intézkedik, hogy a biztosított köteles minden rendelkezésére álló bizonyítékkal kárbevallásának helyességét bizonyítani, különösen ha a készenlétről van szó, azoknak nemét, és mennyiségét rendesen vezetett kereskedői, raktári, vagy gazdasági könyvekkel és leltárral kimutatni s a biztosító társaság ezen adatoknak esküvel való megerősítését követelheti. Ez a kikötés tehát az említett értelmű kölcsönös megállapodást (compromissumot) nem tartalmazza, minélfogva felperesnek abban az esetben is, ha könyvei meg nem semmisültek vagy el nem vesztek, jogában állott kárát bármi módon bizonyítani. (Curia 1905 márczius 30. 141/1904.) Hasonló C. 1595/903., 741/94., 192/99. 283. Ha a biztosított a kötelező megállapodás ellenére nem is vetette magát alá a szakbizottsági eljárásnak, a kárbecslési eredmény reá nézve nem kötelező, ha bizonyítani tudja, hogy a kárbecslő ténybeli té-