Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

480—481. §. 127 tévedését az alperes nemcsak hogy felismerhette, hanem saját Lemondásával egyenesen okozta is; és minthogy különben is az alperes oly tölgyfakéregért is kártalanittatott a felperes által, amely a tűzesetnél el nem égett, és az alperes által utóbb teljesen sértetlen állapotban másnak el is adatott; és minthogy e szerint a tartozatlanul fizetett kárösszeg megtartása folytán az alperesre a kárösszeg iránti megállapodásból ingyenes előny háramolnék; és minthogy alperes egész tölgyfakéregkészlete 1690 mm. mennyiségben 7439 K értéke daczára csakis 6750 K erejéig volt biztositva, s igy az elégettnek elfogadott 619 mm. a kereskedelmi törvény 478. §. értelmében is csak aránylagosan kártalanítandó; és minthogy az alperesnek ezek szerint jogszerűen csak 2878 K kárösszeghez volt igénye, és minthogy ebből folyólag alperes a kárösszeg gyanánt felvett 4493 K összegben 1614 K oly összeget vett fel a felperestől, amely őt meg nem illette: mindezeknél fogva a rendelkező rész értelmében Ítélni kellett. (1907. decz. 28. 1327. sz.) 289. A kereskedelmi törvény 481. §-ábajai foglalt az a rendelkezés, hogy a biztositónak jogában áll a történt kárt egyéb megállapodás hiányában szakértői szemle utján megállapítani, ha pedig a biztositó e jogát a kárfeljelentés vételétől számítandó 15 nap alatt nem gyakorolja, biztosítottnak áll jogában a kárt a biztositó költségén megállapítani, nem értelmezhető akképen, hogy kárbiztositásoknál — szakbecslés iránti vagy más hasonló megállapodás hiányában, vagy a szakbecslés hatálytalansága esetén — tehát olyan esetben, amidőn a kár megállapítása a per során eszközlendő, a kár megtörténtének és mennyiségének kizárólagos törvényes bizonyítási eszköze a birói szemle volna. A jelzett törvényszakasz csak azt a sorrendet állapítja meg, amelyben a szerződő felek az előleges birói szemle kérésére jogosultak, anélkül, hogy a per esetén a perbíróságot a perjog szabályai szerint megengedett bizonyítási eszközök alkalmazásában bármely irányban korlátozná. (Curia 1907 május 31. 666/906. szám.) 270. A szakbizottsági becslés nem hatályos, ha a biztosítási feltételek szerint a biztosítottra az esetben, ha a szakbizotsági eljárást igénybe nem veszi, a kárbecslés eredménye kötelező, ez azonban a társaságot nem kötelezi feltétlenül. (C. 353/907. — 907 március 20.) 271. A szakbizottsági eljárás kötelező megállapítása esetében a biztosított azonnal köteles a szakbizottság alakítása iránt nyilatkozni és e részben a jegyzőkönyvre vezetett s két tanú által előttemezett záradék akkor is ellene bizonyít, ha ő azt maga alá nem is irta. (C. 914— 900.)